16 oldalt raksz

Lapot indít a kormány a nyugdíjasoknak, hogy végre hiteles forrásból tájékozódhassanak - írja az index. Kell is ez mint egy falat kenyérnek a só, mint eső után a köpönyeg. Elvégre a nyugdíjasokról köztudott kormánykörökben, hogy tájékozatlanok, a gémeskútról hordják az internetet, és maguktól bedőlnének mindenféle sorosozó óriásplakát-kampánynak, úgyhogy a nyugdíjas akkor jó, ha alaposan megtájékoztatja őt a pártvezér és kancellár, valamint nem stróman üzleti barátai.

A 'nyugdíjasok' fogalma a fideszes kesztyűbáboknak annyit jelent, hogy fejkendős anyókák tyúkokat tojatnak a veteményesbe' (vagy amit csinálnak az elvetett tyúkokkal), férjeik vagy halottak, vagy még megisznak egy fröccsöt, és mindig örülnek, ha busszal viszik őket békemenetelni, pláne ha parizeres krumplit is kapnak hozzá. A nyugdíjasok egy szürke massza, nem ismerik ki magukat a világ dolgaiban, de kellően szűkszavú und Blikk-kompatibilis üzenetekkel ideológiailag elég képzettek lehetnek ahhoz, hogy a Pártra szavazzanak. Pláne ha megkímélik őket attól a szörnyű ténytől, hogy a nemzetépító kft.-n kívül holmi ellenzék is van, csak épp keresztény népnemzet helyett főleg sötétben bujkálásban gondolkodnak. Meg rémhírterjesztésben, de a megfáradt nyugdíjasok számára már a létük is rémhír, így aztán az őket tájékoztató lapban is inkább a Al- és  Felcsút örökös miniszterelnöke köszönti őket. csak hogy tudják, merre a mennyi, de főleg ki által. Hogy tájékozódjanak, végre hitelesen.

Hát ez az, ami kurvára nem így van.

Nyugdíjasnak lenni élethelyzet,  nem társadalmi státusz vagy kulturális meghatározottság, a nyugdíjasok épp úgy nem egységes csoport, mint ahogy az értelmiségiek, a gluténérzékenyek vagy a balkezesek sem. Nagy a szóródás korban, egészségi állapotban, anyagi lehetőségekben, iskolázottságban, tapasztalatokban, és ja, világnézetekben is. Pont mint bármely más társadalmi nagycsoportnál, a buszsofőrök között is van rockrajongó, vallásos, vegetáriánus, liberális, nagycsaládos, bélyeggyűjtő, MTK-drukker meg egy csomó egyéb tulajdonsággal leírható fazon, melyek egyike sem következik abból, hogy buszsofőr az illető. Mint ahogy önmagában  abból sem következik semmi, hogy valaki nyugdíjas.

Hogy valaki mégis ezt gondolja, ahhoz egészen ostoba, a fideszességbe végleg belehülyült döbröginek kell lenni. Persze lehet hogy elég, ha valaki simán csak egy cinikus szociopata, de azt hiszem, az extrém korlátoltság még ekkor is alapkövetelmény. És ha ez megvan, akkor ki lehet találni egy tizenhat(!) oldalas, negyedéves lapot, csak hogy tájékozódjon  sok nyugger arról, mi szépet és jót tesz velük/értük a kormány, és maga az elnökvezérigazgató-főtáltos államférfi, két adag pörkölt közt, a meccs szünetében.

És akkor érdemes elmélázni kissé a számokon. Negyedévente 16 oldal az igen  baráti terjedelem, nem kell az idős embereket információval túlterhelni. Elég csak a legalapvetőbb dolgokról írni, hogy csapataink harcban állnak, a kormány a helyén van, a Barátokközt folytatódik. Ráadásul a negyedéves megjelenés azért is jó, mert így elkerülhető az aktualitásnak még a gyanúja is, egy ilyen periodika annyira bír naprakész lenni, mint a tavaly előtti határidőnapló. Csupa hagyománytiszteletből persze, mert hát évszázadokig az volt, hogy amit kinyomtattak az ki volt nyomtatva, és onnantól az úgy volt, a következő kinyomtatásig, azaz évekig, évtizedekig. Nem volt ez a modernkedős, követhetetlen izé, hogy ilyen hírportálok óránként frissülnek, Felcsútra a sms-eket is kinyomtatva viszik Alcsútról, futárgéppel, hogy a főnöknek ne kelljen a telefonját nyomkodnia, ha a nyomkodási referensének épp beteg a gyereke.
És persze nem lehetetlen, hogy a 16 oldalba belefér még néhány 'állítsuk meg Brüsszelt' típusú egész oldalas hirdetés, elvégre  sógor szomszédja unokaöccsének reklámügynöksége nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű, köll nekik a megrendelés, mint egy Ibizán nyaralónak a prémium minőségű kokain. A maradék tíz-tizenkét oldal meg pont  elég, hogy megtudják belőle, kire kell szavazni, és nem kell leírni a nevét sem azoknak, akikre meg nem.

És még valami, ha már a számok. A hiánypótló kiadvány 2 millió 130 ezer példányban jelenik majd meg, minden nyugdíjasnak küldenek belőle. Az mondjuk érdekes kérdés, hogy akkor anyámék pl. kettőt kapnak? Elvégre ketten nyugdíjasok egy lakcímen. Amúgy persze hogy, hisz akkor minek kellene belőle több mint két milla,? Nyilván arra gondolnak az államkormány propagandaminiszteri kabinetirodájában, hogy ha egy nyugdíjas házaspár csak egyet kapna, akkor összevesznének rajta, és hát kinek hiányzik ez az extra feszkó.? Egyszerűbb, ha mindenki kap belőle sajátot (a faterok majd a vécén olvassák, a muterok meg ráhámozzák a krumplit), elvégre ingyen van... Ja nem is, gondolom közpénz-milliárdokból kell ezt is összedobni, és komolyan csodálkoznék, ha lőrinc barát sajtóholdingja nem lenne benne.

Viszont. Évente négyszer ez a példányszám, az összesen kicsivel több mint nyolc és fél millió, amivel magasan a legnagyobb "újság" lesz. Amit aztán jól el lehet majd adni sikerként, hogy hát igen, a nyugdíjas közösség (nyugdíjas társadalom, nyugdíjas tömeg, nyugdíjas lakosság) igen megkedvelte a lapot, amit az is mutat, hogy statisztikailag elhanyagolható mennyiséget küldtek vissza, faszt rajzolva a borítóra. és És azok is Soros Dzsordzs voltak mind, egytől-egyig! A mennyiség fényében viszont sikertörténet a kannás bor, a hepatitisz vagy a kukában landoló teszkós reklámanyag is.
Persze azoknak is a kukában kellene landolniuk, akik ilyen emeletes baromságokat találnak ki sérelmünkre, szellemi és anyagi értelemben egyaránt.