2020. június 25., csütörtök

Családot otthon nemzett

Szerencsére elég régen voltam már ötödikes, ha jól emlékszem a 2000/2001-es tanévben. Az ELTE-n. Az általánosban meg még régebben, így aztán - gyerek hiányában - nekem nem tudott szembe jönni az egyik  új történelemtankönyv, pedig a hírek alapján ütős egy anyag.
Ez itt a legnépszerűbb oldal, amire tényleg csak nettó szörnyülködéssel lehet reagálni:


Mint a fentebb linkelt hvg-cikkből is kiderül, ez a Dizni-hercegnős, szivárványos honfoglalás ráadásul egy fals Kányádi Sándor idézettel van megtámogatva, merthogy Kányádi itt maga is idéz,  egy kicsit fura lakodalmi rigmust, az Istenhazacsalád vonalról.

De maga a kép is megér egy kis szemrevételezést. Először is nem érzem igazán NER-kompatibilisnek ezt a szivárványos motívumot. Mi ez itt kérem? Etelköz Pride? Minden esetre rohadt nagy coming out, hogy a hét vezérből ezek szerint négy volt buzi-e vagy, a másik három meg nyilván épp ellentüntet a képen kívül, Butaházy Gyögy szabadcsapataival.
Ám ha mégsem ez az érvényes magyarázat, akkor ki ez a négy lovas?  Az apokalipszis lovasai esetleg, csak eltévedtek, és Armageddon csatamezeje helyett a Kárpát-medencébe kötöttek ki? Ez mondjuk sok  mindent megmagyarázna, a folyamatosan elmaradó világvégék meg a magyarok viharos történelme kapcsán, hogy ja kérem, az apokalipszis ezer éve zajlik már permanensen, csak itt, csak nálunk, csak nekünk. Úgyhogy ne csodálkozzunk azon hogy olyan a himnuszunk, amilyen.
De ha mégis vezérek, és nem pont egy melegjogi demonstráción vannak, akkor hol a többi három? Hisz hét felejthetetlen fickó volt: John, Paul, George, Ringo, Bob... és még két felejthetetlen fickó.

Viszont a háttérben ijedten bámuló agancsos patás állat arra utal, hogy ez itt egy másik sztori. Az amiben Hunor, Magor, Tudor és Vidor üldözik a csodaszarvast, és közben megtalálják népük új befolyási övezetét. Az nem teljesen világos, hogy miért nem vadásszák le a szarvast, talán épp az őket megörökítő művésznek pózolnak. Vagy csak jobban szeretik a lóhúst, a csodaszarvasok lényege meg amúgy is az üldözés, nem a rágós szarvascomb. 
Ebből is látszik, hogy minden rajzfilm-esztétikája ellenére ez egy hiteles korabeli ábrázolás, ráadásul még négyen vannak rajta, mert Tudort és Vidort csak a hálátlan utókor retusálta ki Emese álmából, vagy hogy is volt ez az egész. A tündérhercegnő angyalkák meg akkoriban még gyakran szálldostak errefelé, csak később a kereszténység betiltotta a  képen látható rovarszárnyakat, ilyen tollas készségekkel kell mostanában repkedniük, madárnak is nézzük őket, mikor nem látjuk a szállásukat. Vagyis hogy ezért ne látjuk szállni őket el.
(A kép jobb szélén Vidor vezér láthatóan flörtölni igyekszik a csajokkal, a zöld meg a lila ruhás kaphatónak is tűnik, ami nem baj, a másik három lovasnak így is marad egy-egy csaj, röptében. Feltéve, de meg nem engedve, hogy ez tényleg nem egy melegfelvonulás, mert ez esetben a fiúk Hófehérke helyett Csipkejózsikára vágynának, a repkedő luvnyák meg kivándorolnának Leszbosz szigetére. Okulásul!)

Szóval van abban valami felemelő, hogy az ötödikes kispajtásokat efféle remekbe szabott műalkotásokkal pallérozzák, mind tudásuk, mind ízlésük tekintetében. Egy ilyen remekműnek a Nemzeti Galériában helye, csak előtte kell neki csinálni egy igazán méltó, strasszokkal díszített műanyag keretet. 
Aztán ki lehet akasztani, közvetlenül a "Bolsevik történelemtanárok agyvérzést kapnak az iskola parkolójában" című, sokszorosan díjazott táblakép mellé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése