Hú, sok mindenre. Pélául remek téma nekem, így visszanézve elég sokszor írtam ilyenekről, csak mert érdekel, megnevettett, elszórakoztat, de két dolgot biztosan nem okoz nálam egyetlen világvége-elmélet sem. Félelmet és szexuális izgalmat. Nekem az armageddoni apokalipszis nem para, nem bírok szorongani miatta, dolgozunk régóta a végítéleten, ha a nyakunkba szakad, nem lesz min csodálkoznunk. Én a világvégével kapcsolatban a szerény elfogadás pártján állok, nem értem a rettegést, de azt sem, ha valakinek ettől áll föl.
Ez most azért jutott eszembe, mert legyártottam (megírtam, kifogalmaztam magamból, verbálhangszereltem etc.) az aktuális szociálpszichológiai cikkemet, ami pont erről szól. Hogy miért is várjuk (leglább is a nyugati kultúrában) folyton a véget?
Röviden azért, mert tudjuk hogy meg fogunk halni, és ha nekünk végünk lesz, akkor nyilván a világnnak is, majd egyszer. A kakadukkal vagy a mormotákkal ellentétben nekünk embereknek van mulandóság-tudatunk, és azt szeretjük kivetíteni a körülöttünk lévő világra is. Semmi sem tart örökké, sem mi, sem a világ amit magunk köré projektáltunk.
És nem is olyan nagy baj a világvége, főleg ha mi túléljük és nem kell Mad Max-stílusban megküzdenünk az utolsó szállítmány kókuszos kekszért. Kicsit kőkorszakiak leszünk, de nem lesz több villanyszámla, zacskós leves vagy napi szappanopera, megpusztull a kiálhatatlan szomszéd, és ha előrelátó módon nem szaporodtunk, akkor a kölykök miatt sem kell majd aggódni.
Ha meg nem éljük túl, akkor vár a Nirvána vagy valamiféle túlvilág, esetleg a Bardo mint köztes lét, vagy a Purgatórium, mint szintén, de minden esetre érdekes tapasztalat lesz. Ráadásul - és ez a bonus track - nem kell megnéznünk a világvégét feldolgozó hollywoodi szemeteket, ahol nyilvn Tom Cruise játszaná a Brad Pittet játszó Tom Hanks-et, vagy fordítva, attól függően melyikük hal bele jobban a végítéletbe. (Mondjuk Cruise szcientológus, szóval ha keresztény lennék, szerintem elkárhozna, bár gyanús, hogy a pokolban is vannak producerek, meg komplett filmipar.)
De ez a veszély, csak túlélés esetén fenyeget, és még akkor is van esélye, hogy nem marad a közelünkben mozi. Vagyis a világ élhetőbb lesz, szuperhősös képregényfilmek, meg romkomok nélkül. Keményebb, de élhetőbb.
index.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése