Jelszavunk menet és béke...

A Békemenet olyan, mint a Békeharc. Hisz alapvetően nem békés, felebaráti szeretetet sugárzó dzsembori, hanem a kormányhitűek és kormánykitartottak erődemonstrációja, az „aki nincs velünk, az nincs“ jegyében. A Békemenet az orwelli duplagondol szép példája, hisz ahogy az 1984-ben a Szeretet Minisztérium kínzással foglalkozik, a Béke Minisztérium a permanens háborúval a Bőség Minisztérium meg a hiánygazdaságot működteti, a Békemenet a harckészültség fenntartását szolgálja, mikor egymondatos szlogeneket maguk elé tartva vonul az egykori pártéletes főszerkesztő meg az ötös számú párttagkönyv. „Nem leszünk gyarmat!“ -harsogják, de azt suttogva sem teszik hozzá: „Mi már azok vagyunk...“

Ez az egész onnan jutott eszembe, hogy a magát makacsul civilnek nevező fideszes melléküzemág, a CÖF vezetője vizionál végre egy nagy, mindent elsöprő békamenetet, ha egyszer majd lehet végre gyülekezni, mert szerinte már nagyon indokolt a sok „provokáció“ miatt. Hogy neki személy szerint mi bassza fel az agyát azt nem tudom, talán az állami-kormányzati titkolózás, képmutatás és arrogancia hármassága, de lehet hogy mégse, lehet hogy elkerülte még a megvilágosodás, és amúgy is annyi baromságot beszélt össze az elmúlt években, amennyit büntetlenül nem lehet. Úgyhogy ma már a szellemi leárnyékoltságnak abban a szakaszában jár, mikor maga is elhiszi amit mond, plusz elvárja, hogy mások meg komolyan vegyék, és innen már nehéz győznie a mindannyiunkban meglévő racionalitásnak, amit hívhatunk akár józan észnek is.

De Csizmadia nertárs - a kormányhitűek bevett módszerével - kreál magának egy ördögi ellenzék-képet, aztán harcot hirdet ellene (Fideszes Büszkeség Menete), miközben áldást kér minden egyes ampullára (a morfiumosokra is?), köszönetet mond a baráti Oroszországnak meg Kínának, meg brüsszeliliberálismaffiázik is egy jóízűt.

Ez a fajta hűbéresi korlátoltság lehetne akár vicces is ha az ő fura szervezete nem lenne kitömve közpénzzel, és nem tekintenék ellenségnek minimum a fél társadalmat. Így azért legalább is részben dermesztő.

Az egykori viccben megkérdezték Nyikita Szergejevics főtitkárt, hogy „Hruscsov elvtárs, lesz háború?“, mire ő azt válaszolta: „Háború az nem, de lesz itt olyan békeharc, hogy kő kövön nem marad!“ Ez a cöfögő civilek számára máig érvényes tételmondat.