Rákay "Philip" Kálmán, kormányhitű propagandista, producer és közpénz-szivattyú olyat nyilatkozott szólni, hogy nekik hazafias kötelességük volt Petőfiről filmet csinálni, és mindenkinek hazafias kötelessége elmenni a moziba, annak megtekintése szándékával. Amire én hazafias, és persze igen polgári módon csak annyit bírok reagálni, hogy baszódj meg Kálmán (s Különsemjén Zsót)!
Ha szerinte az a hazafias kötelesség, hogy hat és fél milliárdot (ugyebár hatezer-ötszáz milliót) basszanak el egy filmre, akkor eleve nem érdekel, de amivel ez lett minden idők legdrágább magyar mozija, több mint a duplájába került, mint az eddigi rekorder, a hárommilliárdos Kincsem. A harmadik meg, ha jól tévedek, a Sorstalanság, másfél milliárdért. Vagy is pár évente duplázódik a rekord, csak minek? A Sorstalanság nem volt túl jó, de szódával elment, a Kincsem egy látványos de érdektelen vacak volt, és ha ez a trend, akkor a Most vagy soha egy igazán súlyos giccsnek ígérkezik, ami profi, igényes, és szar.
Amúgy meg belenézek, ha valahonnan le lehet tölteni, de a kurzusfilmek eleve nem érdekelnek, a látványos-kosztümös kurzusfilmek meg különösen nem, pláne ha ennyire tenyérbemászó alakok akarnak épp kioktatni hazafiságból általa, Filmként ettől még működhet, de én tényleg a fekete humorral fűszerezett kamaradrámákat karmolom (meg persze a cselekményes pornót), látványos történelmi filmből utoljára a Három testőr legutóbbi, szerencsére végre francia feldolgozása volt számomra nézhető. Abban volt vér, veríték, könnyek és nem pusztán a barokkos külsőségekkel akarták eladni a cuccot. De azért a műfaj így sem a kedvencem.
Rákay nertárs egy rossz ízlésű, felkapaszkodott, képmutató pojáca, és bár van az az alapelv, hogy nem az alkotó számít (ő itten kreatív producer volt, bármit is jelentsen ez a mindenbe belepofázáson túl), hanem a mű, de ez csak korlátozottan érvényes. Roman Polanski például anno egy 13 éves lányt molesztált, amitől valahogy nem volt már nagy kedvem a filmjeihez (pláne a különösen ócska Keserű méz után), és gondolom senki sem tenne ki szívesen egy festményt, az ifjú Adolf Hitlertől, pedig nem is volt rossz festő, csak rém középszerű.
Úgyhogy a Most vagy soha majd letöltés áldozatává válik általam, és akkor majd jól megírom, hogy tényleg egy olyan orbitális giccs lett-e, amit várok, nagy előítéletességemben.
Update:
Egy cím a 444.hu-ról, ma reggelről: Rákay Philip szerint a ballib filmesek beteg lázálmaikat öntik a közönségre, a Petőfi-film viszont még magának Petőfinek is tetszene
Hát nem remek?
papaigabor.wordpress.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése