A felcsúti döbrögi lehetett volna akár államférfi is, de helyette egy rossz külsejű, rossz modorú lókupec lett, kocsmai hangoskodó aszcendenssel. Ami legújabban abból látszott nyilvánvalóvá, ahogy megpróbálta zsarolni az EU-t, hogy adjanak pénzt, különben vétóz, valami olyan ügyben (jelesül Ukrajna esetleges, a jövő ködébe vesző csatlakozásának kérdésében), amiről elve tárgyalni sem akart.
Hát, tudja fene, szerintem alapesetben az van, hogy bármilyen fontos, és pláne érzékeny kérdésben először tárgyalnak a magas felek, próbálnak valami kompromisszumra jutni (magyarul win-win szituációt létrehozni), és ha nem megy, belengetik akár a vétót, de semmiképp sem szarnak az asztalra, már a kezdés előtt, mintegy köszönésképpen.
Márpedig a pártvezér és kancellár, meg kis segítői már egy ideje telehápogták a kontinentális nyilvánosságot azzal, hogy ők aztán nem tárgyalnak, sőt vétóznak, kivéve ha az EU ad sok pénzet (hisz az nekünk jár, akármelyik családtagját vagy hűbéresét is finanszírozza belőle a don), mert akkor úgy szarnak az asztalra, hogy nem várják el, mások lelkesedjenek érte, hogy milyen szép barna, no meg az illata... az egyenesen fenséges! Lényegében ennyit jelentett az egész, hogy megvásárolható a felcsúti, ha nem is jóindulata, de legalább rosszindulata visszafogása. 10 milliárd euróért már akár önmérsékletet is tanúsíthat, persze csak nemzetközi porondon, itthon attól még ő a türkménbasi, a senior önkényúr.
És mivel be lett ígérve a della, így tényleg nem vétózott, de annyira azért nem volt bátor, hogy egyáltalán részt vegyen az uniós csúcs azon részén, mikor az ukrán kérdést/kérést tárgyalták. Szimplán kioldalgott. Ő, a nagy - öndefiníciója szerint - utcai harcos, aki folyton hadban áll valakivel, persze az is a hatalomtechnikai kupeckedés része, hogy lehetőleg távoli, vagy kitalált ellenfelekel kelljen, szigorúan csak szimbolikusan harcolnia. Mert a vitát kerüli, mint ördög a tömjénfüstöt, érdemi kérdésekre nem válaszol, ha mégis ilyeneket próbálnak neki feltenni, egy cinikus bunkóként viselkedik. A világról meg amúgy sincs mondanivalója, csak ha épp ő mag a világ, főleg a zektája tagjainak.
De ezt a lapítás alakú sumákolást most igen jól megmagyarázta a főminiszter „politikai igazgatója“. Nem, nem Vlagyimir Vlagyimirovics, bár sokak szerint ő igazgatja a főnit politikailag, hanem a névrokon, mittomén, talán államtitkár beosztású csicska, a Balázs. Szerinte ugyanis Magyarország nem zsarol, csak konstruktívan akarja megoldani a problémákat. És ebben véletlenül igaza van, legalább is részben. Ugyanis Magyarország valóban nem zsarol, csak az önkényúr és sleppje, bármennyire is próbálják a vezért és embereit azonosítani az országgal. Meg hát tényleg kibaszottul konstruktív megoldás eloldalogni minden érdemi kérdés elől, a történelemben számtalan eset volt, mikor a sunyiságból épült fel az áhított béke, aminek annyira a pártján áll a mi döbrögink, hogy aki nála jobban, az vagy hazudik, vagy ő maga, egy különösen ihletett pillanatában.
A felcsúti politikai igazgatója (Még mindig nem értem, akkor most van neki gazdasági, személyzeti vagy marketing igazgatója is, akik őt igazgatják, azaz a főnökei, vagy ő igazgatja őket, mint főfő-igazgató?) azt is mondotta, hogy igazából pont a többi uniós ország zsarolja őket (még mindig nem minket, úgy en bloc), de ez a duma már az oviban sem jött be. Miszerint hogy amiben épp nagyon sáros vagy, azzal vádolj meg bárki mást, de lehetőleg mindenkit. Aztán lépj le, nem baj ha nem elegánsan, csak hatékonyan, mint egy igazi, bátor Sir Robin:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése