Mostanában attól hangosak az internetes világháló szövegei (attól is, mert van még a pornó, aa háborúk és Taylor Swift), hogy visszajön-e Trampli Donáld a Fehér Házba? Mer akar a pszichopata, fejben papucsállatka, de mostan nemrég Kolorádóban azont az ottani elég felső bíróság, hogy náluk aztán nem indulhat az előválasztáson se nem. Ami persze csak Kolorádó, de mi van ha követik a többi államok többen, mondjuk Ájdahó vagy Viszkonzin, és akkor esetleg nem lesz meg a Hülye Hajúak nemzetközi triumvirátusa. (Amit jelenleg ketten alkotnak, és ugye ez triumvirátusnak kevés, az új holland miniszterelnök, meg a szintén új argentin elnök.)
A hülye amerikaiak viszont, és szigorúan szerintem, megérdemelnek még egy ciklust Trampli bácsiból, már csak azért is, mert rá szavaztak már egyszer túl sokan. Akkor most tessék rá szavazni megint majd elég sokan, ha ráköhögték a világra a sok ócska popzenét, a szuperhősös szarságokat, a „keep smiling“ ordas képtelenségét vagy a fészbukot, akkor szívjanak egy kicsit a hülyék. Nyilván köhögtek fel más rémeseket is, de én kulturálisan vagyok fixált, a gazdasághoz meg annyi közöm van, hogy nincs. Katonaságból meg eleve fel voltam mentve, háború esetén ágyútölteléknek leszek jó, bár a koromhoz képest lassan az is jól áll majd.
Trampli Donáld természetesen egy közveszélyes baromállat, egy egoista, sőt nárcisztikus seggfej, az elefánt a porcelánboltban, egy kurvázós hazudozó, és még sorolhatnám napestig, avagy mégsem, hisz még fel sem kelt a nap, amit viszont nem akarok ezzel az alakkal tölteni. de azért röhögnék, ha elnök lenne megint, elvégre a legszebb öröm a kár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése