„Orbán megérkezett a baloldalt szarnak, a politikai ellenfeleit terroristának, a pápát kommunista faszszopónak nevező Milei beiktatására“ - már megint egy tegnapi cím, ami mögött nincs további tartalom, hisz az egész lényegében pár bővített mondatban maga a cím. Hogy pártvezér és kancellár tényleg elment a félnótás argentin médiageci beiktatására, mert az neki dél-amerikai szövetségese.
Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy miért is ne ment volna el, ha egyszer jó ideje mentes már minden ideológiai tehertől, mióta (jó régen már) rájött, hogy a politika tényleg annyi, amennyinek Max Weber definiálta, azaz a hatalomért folytatott harc. Ezért hát a hatalom a politikai működés egyetlen célja, egy agyonmediatizált tömegdemokráciában meg a gátlástalan populizmus a leghatékonyabb eszköz ennek elérésére.
És igen, ez olyan, mint a Star Warsban a jedikkel, hogy a sötét oldal nem erősebb, csak gyorsabb és könnyeb sikerrel kecsegtet, és van az a helyzet, mikor nem nagy ár érte eladni az ember lelkét. A politikában az egyujjas agyú, tőmondatos szlogenekre mocskos kampányokat építő populizmus a sötét oldal útja, és a mi terebélyes diktátorlelkű felcsútink, meg a közveszélyes őrültnek tűnő argentin kretén egyaránt ezt az utat járják. Döbrögi már régebben, Javier Milei meg még csak a határait próbálgatta a kampányban. De nemsoká rájön majd, hogy a sötét oldalon igazából nincsenek határok, mindig van az a lejjebb, aminek újra alá lehet menni. Csak legyenek szavazatok, abból hatalom, abból meg sok pénz, nem is feltétlen a vezérnek (a sok hatalomnál úgysincs jobb keménydrog), de a hűbéresek permanens megvásárlására. Aztán, ha már testre szabták a jogrendszert, lehet magasról szarni a bármire.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése