Vacakul megy a szállodaiparnak, de a szobaárakat már nem lehet tovább emelni, mert az ideállapotba kerülő potenciális vendégek el se mennek hotelbe, hanem mondjuk otthonra rendelnek online szállást. Így aztán jön a fizetős parkoló, a minibár használati díj (ami, ha jól értem annyi, hogy ha fogyasztasz belőle valamit, nem csak a féldecis vodkát, a kólát meg a csipszet fizeted ki, de azt is, hogy egyáltalán vettél onnan valamit), vagy a fűtés-hozzájárulás. Pedig az ember naivul azt gondolná, hogy fűtés például benne van a szoba árában, miként az ablak, a tető vagy az ágy is.
De ez ma már nem ennyire egyszerű, a hotelek kezdik átvenni a fapados légitársaságok gyakorlatát, ahol minden apróságért külön kell fizetni, lassan azért is, hogy az utaskísérők ne pofozzanak fel. Hisz az erőszakmentesség extra szolgáltatás, csak akkor perkálj, ha tényleg van rá igényed. Ebben a Ryanair a nagymenő, szerencsére csak egyszer utaztam velük, azóta meg soha többé, de ott például az O'Leary nevű főfőnök egyszer már kitalálta azt is, hogy a gépeiken legyen fizetős a vécé. Aki nem szán rá egy-két fontot (eurót, valamit) az krákogja fel és köpje ki, persze csak ha előrelátó módon vett hányószacskót, elvégre akkor már az se legyen ingyen. (Meg a nagy kedvencem, hogy a fapados gépek a nagy reptereken sem állnak rá a "csápokra", azokra a beszállító folyosókra (angolul asszem airbridge), eleinte még busszal vitték az embert a géphez, aztán rájöttek, hogy gyalogoljon csak a sok marha, valami konkrét karámban. Jó, a SkyEurope kivétel volt, ők pl. Stansted-en mindig csápoltak, mondjuk Barcelonában vagy Koppenhágában meg nem...)
És akkor a hotelek most ezt kezdik átvenni. Van a szoba ára, ami alapdíj, ez tartalmaz négy falat, egy tetőt néhány nyílászárót, és hálózsákokat, ágy csak felárért jár majd, légkondi meg sehogy. A telefon pénzbedobós (de kártyát is elfogad), törölköző és vécépapírt a recepción lehet bérelni, és a vendég bejelölheti, hogy adott napon reggelit szeretne inkább, vagy takarítást.
Itt még azért nem tartunk, de anno a kedvenc londoni hotelünkben (szerettük, mert nagyon belvárosi volt meglepően olcsó, és ezzel együtt alsó-középigénytelen), először eltűnt a szobából a bekészített kávé-tea, aztán a szappan és végül már nem volt káddugó sem a fürdőszobában. Így dugót vittünk, illetve a szabvány teszkós tejesflakon kupakja, egy kis péksütis zacskóval felpimpelve is bevált, plusz megkedveltük a 98 pennys mézes folyékony szappant a sarki drogériából.
Persze nem kell hotelben megszállni, egyszerűbb ha eleve úgy utazunk csak, hogy estére mindig hazaérjünk, mert bár otthon is fizetős a telefon, a fűtés meg bármi, de arról legalább sosem gondoltunk mást. Én például majd az ünnepek alatt végigutazom a 42-es busz teljes vonalát, esetleg a 71-esét is. de oda-vissza ám!
Ja, és az Apollo, ahová tizenegyszer mentem vissza , hangsúlyosan nem a luxusért:
zenhotes.com travelstay.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése