Eddig valahogy elkerült Az ember aki mindent tudott, aminek ugye már a címét sem értem (mert eredetiben Swiss Army Man), de legalább a koncepcióját sem.
Mert ezt a sztorit csak nagyon durván szerek hatása alatt állva lehet kitalálni, ráadásul másnap rá is kell inni, vagy szívni valamit, különben az ember súlyos és explicit szégyenétől vezérelve azonnal kukázza az előző éjjel, a második vodkás pizza és a harmadik spangli között összedobott forgatókönyv-vázlatot.
De eme remek (tényleg, a Sundance-en rendezői díjat nyert) film alkotói jól bántak a beteges látomásaikkal, lábon hordták ki az agyhalált, és megszületett ez az izé, aminél tényleg nem tudja az egyszeri néző, hogy most sírjon vagy nevessen-e, esetleg mindent hátrahagyva azonnal emigráljon valami nyugis posztszovjet diktatúrába.
Mert ugye arról szól hogy.
Hank, egy átlagos csávó, aki feltehetően egy repülőszerencsétlenség egyetlen túlélője, egy lakatlan szigeten ragad, se kaja, se pia, se nők, úgyhogy épp kötél általi halálra ítéli magát, mikor egy másik fazont is partra sodor a tenger. Pontosabban a hulláját, ami feltűnősen hasonlít Harry Potterre, csak nem szemüveges, és sokkal halottabb. De legalább vannak különleges képességei, elsősorban az, hogy haló poraiban is folyamatosan fingik, mint akinek az üdvössége múlik rajta, és mindemellett remek a vízfekvése is. Így aztán Hank jetski-ként hasznosítja újra, és a gázüzemű hulla egész a szárazföldig fingja magukat, amivel persze hősünk nincs sokkal beljebb, mert élő embernek arrafelé sincs nyoma, a civilizáció pedig csak némi partra sodródott szemét formájában van jelen. De legalább már szárazföld, úgyhogy Hank indul is megkeresni, merre lehet a hazafelé, és furcsa módon viszi magával a hullát is, ha már nem bírt mondjuk egy fura alakú kavicsot kabalájának kinevezni.
De a tetem hálás fajta, a kemény feje ige jól jön, ha utat kell törni, és tetszőleges mennyiségű vizet lehet kipumpálni belőle, ha a még élő kolléga szomjas lenne.
theitalianreve.com
Sőt, annyira jól működik kettejük szimbiózisa, hogy a halott lényegében felébred, bár hogy akkor most él-e, az legalább is bizonytalan, mondjuk hogy egy sajátos jogállású zombiként kezd funkcionálni. Kiderül róla, hogy Manny a neve, de ennél sokkal több nem, mert nem hogy az életére nem emlékszik, de arra se nagyon, hogy kell embernek lenni. Úgyhogy Hank próbálja tanítgatni az alapokra, az erdő közepén, jobb híján szeméttel modellezve a valahol a dzsungel túloldalán lapuló civilizációt.
Mert persze oda akarnak visszajutni, így találkozik a road-movie, a túlélőfilm meg a fejlődésregény egy altestien sötét komédia boncasztalán. Van benne szerelmi szál is, Manny belezúg a csajba, aki Hank telefonjának háttérképe, de akit maga Hank sem ismer, csak látta párszor a buszon.
De szerelem mindent legyőz, akkor is ha teljesen elméleti síkon zajlik csupán, ráadásul kiderül, hogy Manny erekciója iránytűként használható a vadonban, de mire idáig jutunk a filmben, már fel sem kapjuk a fejünket. (Esetleg a távirányítót, de ekkora már úgyis mindegy...)
A trükk annyi, hogy nagyjából az első húsz percben már annyi altesti poént zúdít a nézők nyakába a Daniel Kwan, Daniel Scheinert alkotópáros, hogy aki attól nem szalad el, az onnantól már túl tud lépni a szarós-fingós poénokon, és képes az egészet egy nagyon fekete humorban pácolt fejlődéstörténetnek látni. Aminek még drámaisága is van, elvégre az elhagyatottság, a tragédia, a halál adja a hátterét, amit viszont olyan mértékben viccel el, hogy már-már muszáj komolyan venni.
Ez a 2016-os film is egy jelentős lépés volt a Mannyt alakító Daniel Radcliffe számára, hogy kitörjön a herripotterség nyilván fojtogató belterjességéből. Ráadásul tényleg bármit megtehet e szerepben, egy pillanatig sem kell normálisnak látszania, hiszen Bruce Willis a Hatodik érzék-beli karakterével ellentétben, róla az első pillanattól kezdve tudjuk, hogy halott. Így aztán nemhogy a brit udvari etikettet nem várjuk el tőle, de az alapvető személyi higiéniát sem, hiszen részéről már az is szép teljesítmény, hogy nincs six feet under, és még termel bélgázokat is, ráadásul ipari mennyiségben.
Ez tipikusan az a film, amit nem azért kell megnézni, mert olvastuk a rövid tartalmát és/vagy láttuk az előzetesét, hanem annak ellenére.
És a végére rájöttem mi ez a hülye cím.: Amit mi 'svájci bicskának' hívunk, az angolul swiss army knife,és a Swiss Army Man erre rímel, hiszen Manny haló poraiban is igazán multifunkcionális, egy univerzális túlélő-eszköz a természet zord ölén. És így már magyar címnek is van értelme, miközben a tükörfordításnak nyilván nem lett volna.
Bár az aktuális nyelvi divat szerint viccesebb lett volna, hogy: Az ember, aki mindent is tudott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése