Aktuálisan nem lehet úgy megnyitni egy hírportált, hogy ne Herri herceg és bé neje interjúja jöjjön szembe a címoldalon. Akik előadják a maguk tragikus történetét, a művelt közönség meg szörnyülködik, pedig ezt a monarchiának nevezett izét, pont az ő érdeklődésük tartja életben és működteti mind mai napig.
Mert a brit királyi család a világ legrégebben futó, és legnézettebb, bábszínházba oltott valóságsója, semmi több. Fényes díszletek, drága öltönyökben meg vicces díszegyenruhákban feszengés, királyi esküvőkre kiadott limitált emléktányérok, bulvárlapok címoldalai, paloták előtt csápoló rajongók, és medvekucsmás faszik, akik szakmájukra nézve menetelni tudnak, aztán sokáig egy helyben állni.
Herri herceg csak arra jött rá (de gondolom többen is a családból), hogy ő csak egy báb, egy olyan popsztár, akinek teljesítményt sem kell felmutatnia, elég beleszületni a szerepébe. Az nem baj ha nagy ritkán csinál egy kisebb botrányt, azt tuti címlap a The Sun-ban, de főleg fogadásokra kell járni, avatóbeszédeket mondani, meg jótékonysági jótékonyságokban jótékonykodni. Jó egyetemekre járni például nem kell, úgysem használná semmire a mondjuk mérnöki vagy történészi diplomáját, királyi hercegeknek valami katonai suli kötelező, hogy aztán díszegyenruhában integethessenek a palota erkélyéről.
És hát neki elege lett ebből, de kellett egy elvált amerikai nő feleségnek, hogy ki is merjen szállni. (Egyébként centire igaz ez VIII. Edwardra is, aki konkrétan a trónról mondott le, hogy aztán Windsor hercegeként éljen, naná hogy külföldön.)
Ezzel együtt sajnálja a fene. Ha az embernek az a kihívás, hogy a közepesen lepukkant panellakása következő havi rezsijét ki tudja fizetni, akkor nem bírja sajnálni azt, aki szerencsétlenségére egy királyi palotába született bele. Most képzeljük el, ha Herri egy manchesteri munkásnegyedbe születik, apu munkanélküli, anya meg három műszakos a pelenkagyárban, kétséges, hogy saját jogán ekkora híresség lett volna. (Az kasztjellegű osztálytársadalmak diszkrét bája, ugyebár.)
Amivel azt akarom mondani, hogy érteni értem, de nem esik meg rajta a szívem, hisz irigylem a problémáit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése