Nem, nem Webber

Ma van a II. Erzsébet királynő születésnapja, az igazi, nem a ceremoniális, mikor vicces egyenruhás pasik lovagolnak körbe,és ezt sokan nézik. De a királynő (a Brit Nemzetközösség feje, a hit védelmezője, a fagylaltszínű kiskosztümök patrónusa etc.) születésnapja semmi ahhoz képest, hogy 1864-ben Max Weber, a szociológia egyik alapítója is e napon született. Tudja fene, nekem ez valamiért többet számít, mint Bözsi néni a Bakingem palotából, akkor is ha utóbbi már 96 éves. Elvégre a kor önmagában nem érdem, de ha mondjuk ő írta volna A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című alapművet, más lenne a helyzet. Azt azonban Weber írta. 

Jut eszembe, Erzsébet asszonyságtól tökre semmit sem olvastam, márpedig a bennem lakó értelmiségi sznobnál nehéz bevágódni jelentékeny publikációs lista nélkül. (A sajátom is elég jelentéktelen, hisz huszonöt év újságcikkei nem számítanak bele, tanulmányt meg keveset publikáltam, mikor még egyáltalán. Így aztán nem is tartom magam túl sokra.)

De épp a napokban olvastam újra A politika mint hivatás című szövegét (ez igazából valami müncheni  egyetemi előadás leirata, amit nyomdakészre fésültek), ahol a politika és az erkölcs kapcsolatát is hosszan fejtegeti, meg azt, hogy egy politikusnak három dologgal kell rendelkeznie: szenvedély, felelősségérzet és arányérzék. És hogy lehet a politikáért, meg a politikából élni, az elsőhöz meg pont e három sajátosság kell. Meg anno itt olvastam először, hogy a legitim hatalom (weberül: uralom) három dologgal igazolhatja magát: a hagyománnyal, a vezető(k) személyes karizmájával, meg a joggal. Nálunk most épp a második a döntő (bár ennek a vezérelvűségnek meg pont hagyománya is van), a jog viszont nem játszik, azt akár hetente gyurmázzák át a felcsúti, valamint rokonai, barátai és üzletfelei pillanatnyi érdekeinek megfelelően.

Szóval Weber nem tud nem aktuális lenni, különösen mivel nálunk az aktuális rezsim mintha nem előre haladna az időben, hanem menetelne valami sosemvolt (ám alapvetően dicstelen) múlt felé, kis kerülővel az Offshore-szigetekre, tekintetét a bankszámla-egyenlegekre szegezve. (Ja, Agyarország államformája egyrészt - felsőbb szinteken - abszolút monarchia, lejjebb, lokálisan meg feudális anarchia. Valamint egyrészt részecske, másrészt hullám-természetű... ja nem, az a fény.)

1862-1920

(en.wikipedia.org)