Világállítás

Elkészült az ősszel kezdődő dubaji világkiállítás magyar pavilonja, amit egy Makovecz-tanítvány (igazából Makovecz-epigon) tervezett, és alig került többe tizenegy milliárdnál. Csak mer' ez nekünk fontos, a mindenkori magyar kormányok évtizedek óta szeretnek giccses építményeket világkiállítani, lehetőleg rohadt drágán, hisz a korrupciós költségek elég magasak. Ennek fényében igazából furcsa is, hogy csak ennyibe került, és nem a duplájába, sőt a költségek is pusztán 666 millióval lépték túl  tervezett keretet. 

Bár ez a szám nekem azért gyanúsan sátáni, a Fenevad száma ugyebár, úgyhogy vagy a költségvetésbe beleférni nem tudó - amúgy erősen NER-közeli - kivitelező a sátánista, vagy azok mozgatják a háttérből, esetleg a műremeket ácsoló ácsok hallgattak munka közben túl sok norvég black metált. (Pedig egy ács hallgasson zsoltárokat, tekintettel Jézusra, aki ugye maga is a faipar kézműves szakágában, amíg hagyták.)

Az alant látható épület egyébként tényleg eredeti, sosem láttam még faszerkezetes reptéri terminált vagy bankszékházat, de ettől még ronda. Ráadásul az "organikus építészet" nagyjából azt jelenti, hogy nosza, irtsunk ki egy közepes méretű erdőt (úgyis csak a helyet foglalja a következő lakópark elől), és csináljunk belőle valami giccset, alig volt hagyományokból gyúrt konfúz, vizuális nagyotmondást.

hvg.hu

Nem mellesleg ez az épület az egyetlen faszerkezetes pláza és/vagy stadion az egész Perzsa-öböl környékén, gondolom nem véletlenül. Sivatagos vidékeken kevés a fa, meg rosszul is bírja a klímát, de lehet hogy így majd nem kell költeni a bontásra, hisz jövő tavaszra összedől magától, és a darabjait sem kell hazaszállítani.

Amivel sokat spórolhat Ártunk és Ormányunk, indokolan persze, hisz köztudott, hogy a dubajozás kurva drága mulatság, kivéve persze a kurvákat, mert egy átlag ká-európai ribancoid tud ingyen is dubajozni, sőt még neki fizetnek.

Miközben persze az összes erre költött pénz az "ablakon kidobott" rovatba kerülhet, mert a világkiállítás mint olyan, értelmetlen, felesleges, de legalább drága. Nyilván a tizenkilencedik századba még lehetett értelme, nem volt globális tömegkommunikáció, össznépi turizmus, úgyhogy ha Párizsban vagy Londonban volt egy-egy ilyen, a látogatók megnézhették, milyen is az a sok messzi ország (pontosabban, hogy milyennek akar látszani), meg hogy milyen új találmányok vannak, merre tart várhatóan a világ, azon belül is főleg a civilizáció. Persze a lényeget pont nem mutatták meg, az 1851-es londoni expón senki nem vehette le mondjuk a porosz-francia háborút meg az annak nyomán létrejövő Német Császárságot (de a kiegyezést, meg az Osztrák-Magyar Monarchiát sem), miként 1900-ban a párizsi kiállításon is a gyarmatárukat meg a legmenőbb gőzgépeket mutogatták, és nem látszott az első világháború.

De ma már az efféle kiállítások elég érdektelenek, ha érdekel a koreai kultúra vagy a magyar  termálvizek (ez lenne a dubaji kalyiba témája), akkor utánanéz a neten, rosszabb esetben a Diszkáveri Csenelen, és ha még mindig érdekli a cucc, elmegy oda. Ez például százötven éve még nehézkes lett volna, no meg kevesek kiváltsága, de ma már nem, szóval valami nagyot és nagyon interaktívak kell gurítani, hogy egy ilyen kiállítás  több legyen egy unalmas diznilendnél.

Mondjuk Dubaj eleve egy diznilend, egy gigantikus díszlet,  tehát legalább náluk nem stílusidegen expósat játszani, persze ettől még felesleges.