Tegnap estevan estevankor, úgy lefekvés előtt tíz perccel, még bambultam kicsit a laptopba,mert bár vasárnap nincsenek hírek, de a tévében ismétlések mennek, olvasni már fáradt vagyok olykor, de erőből nem lehet ágynak feküdni, az alváshoz már nem is képest. De mindenhol a szombati Kispál-koncertről írtak, ami nem volt érdekes már most se, huszonhárom évesen mondjuk nagyon bírtam, de már az is huszonöt éve volt, ami sokak szerint egy negyed század, de szerintem az sok. (Jó igazából szeretem néha most is nekinosztalgiázni magam az albumaiknak által, de ez tényleg csak nosztalgia, avagy a hírértéke alulról közelíti a majdnemet.)
Ilyenkor különösen rosszul jönnek az olyan címek, hogy. „Az igazság pillanata: most a tűzijátékon bukott el a baloldal hergelése - videó
Sok százezren nézték a Duna mellett Európa legnagyobb tűzijátékát. Gyurcsányék el akarták venni az emberektől az ünnepet, megint nem sikerült.“
Meg se mondom melyik portálon nem nyitottam meg az épületeset, igen azon, ahol a cikkeknek hívott izék főszövegét főleg nem érdemes olvasni, a tartalom a címben, nincs több látnivaló, mindenki mehet Oszlóba.
Én az ilyen címektől mindig rosszat álmodok gyakran, amikor egy bizonytalan állagú gyurcsány üldöz a valahol minek, már elvette az ünnepet, de azokból több is van, szóval csak jön még derűre dér. Vagy kutyára ború, de nem a há-, hanem a sima felhős. És biztos most is ilyet álmodott nekem a központi ideges rendszerem, annyira rossz lehetett, hogy félálomban a vécére botorkálva, már nem is emlékeztem rá, pedig még sötét volt, mint mikor négykor nem gyújtok villanyot. Elvégre a saját lakásom ismerem, tiszta erőből lakok bele, tök régen immár.
Hát ja, az álom az, amit a tudatalattink emésztés után Kiszarik, mely ige hangzása ellenére is ikes, és nagyjából egy kelta törzs lehetett a nem túl sokadik században, Szőrösfogú Olarik vezér kalózrezsimje alatt.
És megnéztem, nem lehet beperelni a tudatalattinkat, akkor se, ha sokszor minden éjszaka baszkurál álmunkban. Távoltartási végzést azért lehet kérni, receptre a gyógyszertárban, vagy gyóntatófülkében hazudozva, de kémiából mindig gyenge voltam, bűnbánata meg legyen az ösztönénemnek, a tudatos valakim egész rendes pali, bár néha nem a zebrán megy át, és élvezi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése