Azt írja az újság Lujza, pontosabban a Zindex, hogy „25 éve tört össze a világ Diana hercegné halála miatt“. Hát baszki, már megint nem tekintenek a világ részének, mondjuk lassan megszokom, ha már megszökni nincs hová, de tényleg, én aztán nem törtem össze huszonöt évvel ezelőtt, nálam az sokkal később történt. (Két világháborúban nem tört össze a világ, de egy celeb halálától igen?)
A nagybritán (és északír) királyi családot meg pont leszarom mindig, én még a hazai gyártású realityket se néztem, ezt az angolul beszélő, bulvárlapokban zajló, baromi régen futó szériát meg pláne nem. Turistarohamaink alkalmával simán kihagytam volna pl. a Kensington-palotát, mert - ellentétben mondjuk Hampton Court-tal - történelmileg nem érdekel, építészetileg semmilyen, ehhez képest kétszer is voltam benne, és első alkalommal még a Diana báli ruháiból rendezett kiállítást is meg kellett néznem, aminél unalmasabb, feleslegesebb és ostobább programot nehéz kitalálni. (Még szerencse, hogy a palota többi része azért érdekesebbnek bizonyult.) De a rajongók gondolom imádták.
Mert ennek az átlagosan okos, átlagosan csúnyácska nőnek igenis voltak rajongói, akiknek ő volt „a nép hercegnője“, ami röhejes, hisz eleve egy arisztokrata családba született, vidéki kastély, szolgák, partik miazmás. Jótékonykodott sokat, persze, de ezt eleve elvárták tőle, a brit arisztokrácia egyetlen társadalmi haszna ez, sok önkéntes segítővel ellentétben azonban ő nem szabadidejében űzte, hanem magángéppel, testőrökkel ment felszólalni az éhezés meg a taposóaknák ellen. Úgy azért könnyebb nagyon szamaritánusnak lenni, vagy legalább látszani.
Amúgy biztos jó ember volt, dehát a postás csaj is az lehet, csak ha ő meghal elhunyni, senki sem fogja virágokkal borítani a küszöbét, pedig ő még a negyedikre is felmászik az ajánlott levelekkel, miközben a többiek meg sem próbálják soha, csak bedobják a cetlit, mintha nem lenne itthon a címzett.
Bulvárhercegnő bulvárhalálának évfordulójára bulvárhíreket a népnek, s haza fényre derül, hogy jé, szarul ugyan, de mi még élünk! Tanulság: nem is olyan jó móka kastélyba születni, hosszabb távon semmiképp.
És akkor érdekességképp egy rémes, ráadásul csúnyácska darab a bélyeggyűjteményemből, ami tényleg bizarr, mert egy Diana 21. születésnapjára emlékező észak-koreai (!) produktum. Az ottani totalitárius diktatúra előszeretettel ad ki efféléket, lehet belőle pénzt szerezni, és bár gondolom a Kim famíliának nincs különösebb humorérzéke, de mégis csak egy fricska a halódó Nyugatnak:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése