Valakivel online beszélgettem a múltkor, és nekem szegezte a kérdést (mivel régebben sokat dumáltunk filozófiáról is, jellemzően baransör mellett), hogy de akkor tudomány-e a filozófia? Ebben régebben bizonytalanabb voltam, de most egyből rávágtam,hogy á dehogy!
Merthogy a filozófia az egyszerre kevesebb mint egy tudomány, és egy kicsit több is. A klasszikus (vagy mondjuk inkább, hogy pozitivista) felfogás szerint ugyanis minden rendes tudománynak van egy tárgya, amit vizsgált, és vannak hozzá sajátos módszerei, amikkel. Ez persze nem ilyen egyszerű, a fizikának meg a kémiának például egyformán tárgya mondjuk az atomi-szubatomi jelenségek világa, néha a módszereik is átfedik egymást, de a nézőpontjuk más, főleg mert más célból matatnak protonokkal és elektronokkal. Miként a társadalomtudományok is rámehetnek ugyanazokra a csoportjelenségekre, nagyjából a módszertani készletük is közös, de azért a kutatásnak mindig van tárgya, és van valami hozzárendelt módszere.
Ehhez képest a filozófia tárgya, háát... leginkább a bármi. A módszere pedig a valahogy közelebb jutás teoretikája.
Egy rendes tudománynak alapesetben is van tárgy- meg metaszintje. Amikor a tárgyával foglalkozik, akkor a tárgyszinten működik, amikor önmagával, akkor a metaszinten. Mikor a biológus a sejtek alkatrészeit vizsgálja, akkor az a tárgyszint, mikor meg hátradől, hogy de a fenébe is, mikortól tekintünk valami egyáltalán élőnek, azaz hol is vannak a biológiai határai, és honnantól „csak“ kémia, akkor az már a metaszint, az önreflexív merengés azon, hogy mi ei ez a tudomány, amit én itt.
Normál üzemmódban a tudományok főleg a tárgyszintjükön működnek, egy (vagy esetleg több) uralkodó paradigma keretei között, amikor nagyjából világos az a fogalmi, értelmezési keret, melyben a kutakodások elhelyezhetők.
Néha azonban ez a paradigma változik (tudományos forradalmak ugyebár), olyankor a hangsúly egy időre átkerül metaszintre, mert bár matatnak tovább a laborokban és a táblázatokkal, de ő a nagy kérdéseken rágódnak, például hogy akkor most mi is a kozmosz, és ezzel összefüggésben mi is a kozmológia dolga? Na ilyenkor kezdenek el alapvetően filozófiai kérdéseket feltenni. Merthogy a filozófia egy olyn izé, aminek igazából nincs tárgyszintje, csak meta.
Szóval nem tudomány, hanem egyrészt az összes (modern értelemben vett) tudomány alapja, (lásd: formális logika), másrészt meg az összes tudomány felettes énje (lásd: metaszint).
Mert a filozófia akkor kezd igazán érdekes lenni a teljesen elvadult bölcsészeken túl másoknak is, mikor valamiféle alkalmazott tudásként jelenik meg. Például a bioetika esetén.
Hisz ahogy a biológia, és vele kéz a kézben az orvostudomány megy előre, eljutnak oda, hogy már tudnak emlősöket klónozni, elvileg embert is, de ott már gyűlnek a súlyos kérdések, hogy vajon szabad-e. És akkor jön a biotechnológiai cég főállású filozófusa, és konkretizálja az ezzel kapcsolatos dilemmákat, meg a különféle választások lehetséges konklúzióit, vagyis tényleg úgy működteti a nyugati filozófiai hagyományt, mint a természettudomány felettes énjét.
De ettől még ez nem tudomány, csak valami gondolati gomolygás, ami nélkül nem lehet tudományt csinálni.
Nos, ennyi a hétvégi okoskodás, a fene tudja, de a közéleti felháborodásaim mellett ezt is ki kellett írnom magamból, mielőtt még elfertőződne. Aki vicceset várt, annak kis türelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése