Mára már mindenhol ihatatlan az esővíz a Földön. ez lenne egy hír, de én nem értem, mi ebben az újdonság? Egy csomó helyen eddig is ihatatlan volt, például a Szaharában az év nagy részében tökéletesen ihatatlan az esővíz, a Holdon meg már 7/24-ben úgy 4,5 milliárd éve, miként a Marson is. Mert bár ezeken a helyeken akár még lehet is valahol eldugva egy kis víz, de olyan rohadt keményre fagyva, hogy abból nem lesz soha egy jó kis zápor. Szóval ihatatlan, esetleg nyalogatható, de ugye nem esővíz, másrészt meg nem érdemes, hátha jó lesz még még később is a nyelvünk valamire.
Ahol viszont egyáltalán esik eső, ott mindenhol iható, hát legfeljebb nem túl egészséges. De az esővíz mindenképp egy jobb opció, mint a szintén iható, csak nagyon szar és felettébb káros szennyvíz, nehézvíz, vagy akár a tengervíz, de gondolom a kölnivíz se ivásra való. (Speciális eset a szláv nyelveken becézett víz, miszerint vodka, ami úgy iható, hogy közben konkrét idegméreg, csak mire erre rájövünk, már túl jól érezzük magunkat tőle.)
Sőt, az esővíz annyira iható, hogy egy csomó állat issza most is, ilyen tehenek, meg hódok, meg a madarak a ház előtt, azok simán rámennek bármelyik pocsolyára, az se zavarja őket, hogy belemosódott már egy komplett játszótéri aszfaltrajz-verseny összes pályaműve. Anno a kutya is beleivott néha az ilyenekbe, ha nem néztem oda, mondjuk nyáron a hosszabb sétához néha vittem is neki vizet. De olyankor nem voltak pocsolyák, és amúgy is, egy városi pocsolya eleve nem csak esővízből áll, van benne kis benzin, sár, macskapisi, madárszar, rágópapír, csikk, valamint nyomokban molekulákká összeállt hidrogén- és oxigénatomok, ehhez képest a legutóbbi eső után is csak egy döglött galambot láttam, azt is a hetvenegyes busz ütötte el. Vagy negyvenhármas, tudja fene, mind a kettő arra jár.
Szóval az esővíz iható, legfeljebb ne várjunk tőle különösebb gyógyhatást, akkor se, ha definitíve egészségesebb a háztartási sósavnál, a sebbenzinnél vagy az akciós német noname sörnél (Bier márkájú, sör ízű, alkoholos lábvíz), amit feltehetően kolbászhéjból, köldökszöszből, és közepesen penészes kiflivégből főznek. Amúgy meg igyunk teát, mert a vonatkozó népi bölcsesség szerint forralva majdnem minden iható, de ami mégsem, azt le kell párolni. (Egykor kertszomszédunk főzött anno - még illegálban -olyan narancspálinkát, amiben a narancs héján kívül a narancsfa egy része is benne volt, de az jól kiegészített a döglött veréb és a rejtélyesen eltűnt fél pár papucs aromáját. Na ahhoz képest a bármilyen esővíz mennyei innivaló volt, legalább is forrásirányát tekintve.)
Amúgy is van az a mondás, hogy "Ír vagyok, bármit meg tudok inni!", nos én meg nem ír vagyok, de vízöntő, ami ez esetben még jobb is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése