2023. május 2., kedd

A nagyváros megeszi a kisvárost reggelire

Ragadozó városok? Bazi nagy marhaságnak tűnik már az alapötlet is, hogy bazi nagy mozgó turistalátványosságok cirkálnak a Föld felszínén, és  vadásznak a kisebb, kevésbé turista kevésbé látványosságokra. Nem városok ezek, mint a cím sugallja, csak olyan kínai, fröccsöntött izék, amiket a vonatkozó városok alsó polcos ajándékboltjaiban lehet kapni, hogy egy féltenyérnyi hógömbbe egyszerre van a Big Ben, a Tower (a híd is), a London Eye és mondjuk a Wembley stadion. Ja meg a Szent Pál székesegyház/bazilika, ami ebben a filmben is mintegy megkoronázza a lánctalpas mobil Londont. 

Hát, egy ideje tologatom már ezt az amúgy 2018-as, tudhatóan nem remekművet, pláne mert az van írva a plakátjára vagy mijére is, hogy a Gyűrű kúra, meg a Burger King Kong alkotóitól, szóval alapvetően arra számítottam, hogy kurva erős látvány, óvodás mesekönyvbe illő sztori (valami, általam sosem hallott regényből, vagy regényfolyamból készült), és a primitívnél egy kicsit összecsapottabb dramaturgia. És ez is lett.

port.hu

Mert hát látvány az van dögivel, akkora steampunk-orgia, hogy az embernek kedve támad tőle egy repülő csápos gőzmozdonyhoz, uborkasalátával, de sztori az tényleg nem sok akad. Volt valami „Hatvan Perces Háború“, de a Mad Max-féle posztapokalipszis helyett egy új későközépkor jött csak el, ám gőzgépekkel, kis elektromossággal, mozgó városokkal és valami radikális újfeudalizmussal. A film (fú, most majdnem azt írtam, hogy a történet) elején valahol az egykori Németországban cirkál London, elkap egy kis bajor bányászvárost, és asszimilálja, mint a Borg a bárkit a Star Trekben. Ja, merthogy ebben a mozgóképben (igen, ez a jó szó) az egyetlen igazán szórakoztató elem (már  látványon túl) a tonnányi idézet bárhonnan, a Mad Max mellett mondjuk többek között a Star Wars-ból, a Terminátorból, a Mátrixból, a Dredd bíróból vagy  a Kezdő háziasszonyok bútorápolási kézikönyvéből. És ez a halom kulturális referencia, illetve ezek kibogarászása tényleg szórakoztató, csak közben nem kell Tarkovszkiji mélyégeket keresni, akkor sem, ha néhány helyszín belefért volna a Stalker világába is. De lehet hogy jobb párhuzam a „Waterworld a szárazföldön“, és tényleg, annak a világából is idézgetnek, ha már semmi jobb nem jut eszükbe. Mikor már megvolt, hogy a Halálcsillag itt a guruló London, a mátrixból Trinity itt ázsiai szamuráj, a Terminátor meg feltámasztott mocsári szörny-jellegű néhai családapa, szóval ha ezeken túl vagyunk, akkor már jöhet bármi, bár azt értékeltem, hogy a Mary Poppins világából nem akartak beemelni semmit. Illetve tudja  a franc...

Van valami konfliktus is, ahol valakik vagy forradalmat akarnak csinálni, vagy csak megölni az alvezért, ennek következtében sokat szaladgálnak szeméttelepnek látszó gépházakban, kovácsoltvas korlátok között, a CGI persze lefolyik a képernyőről, de moziban biztos még szarabbul mutatott. A főszereplő fickónál feltehetően Géza, a sarki kisbolt előtt felesező hidegburkoló is jobb színész, kár hogy Géza itt a főgecit alakítja, nagyjából Hugo Weaving-nek maszkírozva.
Meg van a lázadó csaj, övé talán az egyetlen színészi alakításnak értékelhető megjelenés, de annyira ő sem jó, hogy megjegyeztem volna a nevét.

Kár, hogy nem volt itthon popcorn, ehhez pont az hiányzott még, mert bár időnként drámáznak, drámázgatnak (pl. a Terminátornak itt is kis híján lelke van, vagy legalább is volt egykor), de logikát nem érdemes keresni, valamiféle nagy egészet, úgyhogy egyszerűbb hátradőlni, és passzívan befogadni a legalább szórakoztató marhaságot. Ez tipikusan a 'néha ilyen is kell' kategória, persze nem kell, csak néha jól esik. De. Másodszor nem nézném végig, és most olvasok valami rendes kortárs irodalmat, csak hogy kompenzáljak kicsinyt. Asszem Julian Barnes pont megfelel, az Anglia, Anglia, naná.


Nevelőapa és kislánya (port.hu)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése