A tudományos dialektikus felcsútizmus episztemológiailag a tényeken túli alternatív valóság felsőbbrendűségére épít. Így aztán:
„Tovább csökkentettük a szankciós inflációt”- mondja a pártvezér és kancellár az ő gazdasági vagy milyen miniszterének szája helyett a közleményével. Na ja, 25,2-ről már kemény 24%-ra sikerült letörni (éves átlagban mondjuk még mindig közel 38), amivel még mindig a legfaszábbak vagyunk Európában, persze csak a „Gyere ki a hóra!“ kategóriában. Szóval hogy nálunk a legnagyobb, pedig a szankciókat a komplett EU veti ki az oroszokra (meg a beloruszokra, de az majdnem ugyanaz), ehhez képest a cseheknél vagy a dánoknál valahogy nem bír ekkora tartós drágulás lenni, a múltkor láttam a tévében egy dánt, aki sonkás rántottát evett. Sok tojásból, frissen facsart narancslével! Egy efféle reggelit én csak hitelből tudnék finanszírozni, ha kapnék hitelt, de nyilván nincs olyan öngyilkos hajlamú bank, amely nekem hitelezne, az egyik vesémet meg nem tudom eladni, velemszületetten kissé gyári hibás mindkettő.
De akkor mire büszke Ártunk és Ormányunk?. Hisz, az infláció nem szankciós, hanem durván elbaszták a posztkarmelita neobolsevikok, a forint szar, mint az utóbbi tíz évben általában, a magyar élelmiszeripar meg annyira menő, hogy a teknős német halat eszik, én szlovák tejet iszom, a teljes kiőrlésű liszt a szekrényben, az lengyel, a diabetikus csoki (amit tiszta dőzsölésből vettem, egy egész táblával!) meg olasz. És hát ha rém gyenge forint mellett kell ezeket behozni, akkor kurva drága lesz minden, de a felcsútisták csak annyit böffentenek az fejükben élő Mari néniknek, hogy szankciók bazmeg! Brüsszel, érted? Brüsszel!
Én meg vajas kenyérről álmodozom, de tíz deka vaj egy ezresért nem opció, valójában jó ideje margarinos a kenyér, és közben nem, nem teljes kiőrlésű (sokmagvas, korpás, gluténmentes, bio), csak olyan kenyér, amilyen már a nyolcvanas években is volt, amióta viszont elment a kajapénzem mellett a világ.
De az inflációban elöl vagyunk, plusz nálunk a legkevésbé liberális a demokrácia az egész Unióban, nálunk van a második leginkább téeszelnöknek kinéző az államvezér. Mert a legtéesz... izé kolhozelnök-szerűbb Lukasenka elvtárs, a fehér orosz, aki ezen felül pacalfejű, erősen kopaszodott és bajszos, vacakul szabott de nyilván rohadt drága öltönyökben. Ja, és diktátor, de ebben mi is jól állunk, h van is még hova zárkózni. Addig is a nagyjából világrekorder inflációnk (nem a mostani) egy jellemző mementója, a saját gyűjteményemből:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése