Úgy tűnik véget ért az orosz-ukrán háború. Legalább is az átlagos fotelhuszár számára, mert a hírekben hirtelen alig-alig. Mindent elsöpört az újabb háború, az izraeli, róluk szólnak a hírek, velük van tele a sajtó, ami érthető. Hisz hírértéke annak van, aminek újdonságértéke, Ukrajnában meg már több mint másfél éve zajlik a mészárlás, nagyjából állóháború jelleggel, amibe az úri közönség már nem kicsit beleunt, belefásult. Túl rég nézzük ezt a filmet, jöjjön valami hasonlóan véres, csak máshonnan.
Egyszerűen korlátos a befogadóképességünk, plusz nekünk minden messze van, ami távolabb esik a legközelebbi német diszkontnál, így már a szomszéd ország háborúja se a mi dolgunk. Fogyasztjuk, mint valami akciófilmet, de ha jön a következő lövöldözős-tömeggyilkosos blockbuster, az minden mást letarol.
Volt a Covid-pánik, elmúlt. Aztán jött a klímázás, pro és kontra okoskodásokkal, de ma már Greta Thunberg is csak egy érdekes emlék. Mert jött az oroszok villámháborúnak szánt, ám hosszúra nyúlt vérengzése, és letörölt mindent a hírportálok kezdőlapjairól. (Kivéve persze a kedvencemet, ahol balra halottak a tömegsírban, jobbra meg hogy „Hosszú combjaival és formás melleivel hódít a Manchester City sztárjának szuperszexi barátnője“ - jó, az utóbbi pont tegnapi, de típusos kontent.) Most meg minden az aktuális palesztin-izraeli durvulásról szól, és tényleg úgy tűnhet, hogy az ukránoknál már nem is zajlik háború.
Fene tudja, én például tudok egyszerre négy-hat dologra is figyelni, ráadásul úgy, hogy átlagosan csak egyet-kettőt baszok el belőlük, de lehet, hogy mégis a Gustave Le Bon-féle tömeglélektannak van igaza, pedig azt általában egy marhaságnak gondolom. Ám most az látszik, hogy az egyes ember lehet ugyan okos, de a tömeg (akár a virtuális tömeg az internetes világhálón) csak pont annyira okos, amennyire a legbutább tagjai. Vagyis nem nagyon. Ezért hát nem képes egyszerre két, amúgy globális jelentőségű dologra figyelni, ötre meg annyira nem, hogy a tömeg szerint nincs is olyan hogy öt. Három az talán még van, olyat már mintha láttak volna régebben, de hogy öt? Ugyan már! A világot mindig pontosan egy konfliktus/ válság/ forradalom/ pánik/ divat/ katasztrófa határozza meg. Aki meg mást gondol, az hülye individualista, nem is érdemli meg a Tömeg sodrását, és hogy az orra alá tolják a valóságot. Egyáltalán, mióta lenne dolga ez a médiának?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése