Disznóvágás szállással- szól a hirdetés, és valahol logikus is. Előbb levágják a disznót, aztán üresedés lesz az ólban, ott rögtön meg is lehet szállni, később meg kiderül, hogy az eredetileg gyanútlan faszinak nem véletlenül mondogatta a felesége, hogy Lajos, te egy részeges disznó vagy, mert a következő turnus már őt szúrja le. Turistavágás autentikus falusi nádfedéllel és istállószaggal, hagymás véralkoholszint, májzsugoros hurka, borostás tokaszalonna, fitnesz-vellnesz gyógyfürdő pedig garantáltan nincs, ötven kilométeres körzetben sem. (Ami nálunk nehéz, igazi unikum-jellegű anti-hungarikum.)
Igazából nem értem, mi a jó egy disznóvágásban a résztvevőknek, a hajnalai bebaszáson túl, ami megalapozza a későbbi, gyilkos ösztönre épített hangulatot, meg gondolom a pálinkára jól csúszik a tepertős sör, és senki nem akar müzlit nyomni az ember pofájába, biojoghurttal és pozitív aurával. De attól még egy véres, mocskos rituálé az egész. Amitől viszont a túrára befizető városi nyikhaj (én is az vagyok, csak nem megyek haszonállatot ölni) azt érezheti, hogy most pont olyan mint az ősei, ez az igazán természetközeli élmény, pedig csak részeg az éhgyomorra szilvától, és vigyáznia kell, nehogy lemenjen négykézlábba, mert a böllér (igazából pék, de van jogsija traktorra is) szintén megitta már az öt-hat pohárka bátorságot. Plusz még elég sötét is van, tehát - bár általában jó százalékkal szúr - van hibahatára a működésének.
Egyébként egyszer majdnem voltam disznóvágáson, egy néhai rokonommal, de mire odaértünk délelőtt, már dolgozták fel a tetemet. Én meg kis híján elhánytam magam, mert akkor még volt szaglásom, plusz elmagyarázta egy helyi erő, hogy azért dugtak egy kukoricacsutkát a döglött állat seggébe, hogy ne folyjon ki a szar az asztalra, ahol a hulla hever, és ahol nagy darab véres húsokat kaszabol a bizonytalan tekintetű házigazda.
Szóval nemigen értem, ez hogy lehet valakinek szabadidős program, pláne mert az emberek nagy része nagyiparilag agyonfeldolgozott „húskészítményeket“ zabál, a gyerekeik meg azt hiszik, a rántott húst az alditeszkó hátsó helyiségében gyártják, zacskós porokból, nagy keverőtálakban. Az csak később lesz meg, hogy ez egy döglött állat darabja, akinek addig sem volt jó élete míg levágták, de azóta meg pláne nem, műbeles konzervdobozba fóliázva, a hűtőpultban. (A nem kívánt rész törlendő!)
Persze elképzelhető, hogy azok mennek a lakótelepről falusi disznószállásra vágással, akik teoretikusan már eldöntötték, hogy jobb lenne vegetáriánusnak lenni (vegánnak még nem, az már túl hardcore), és kell egy utolsó lökés hogy ja, ez az igaz út jó döntése.
Élményszerű (fotomuzeum.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése