Nnna, kellett nekem megnéznem az új Star Wars sorozatot, kedvem támadt elővenni a többit is, mert eddig csak az Obivanosat láttam, ami középszar volt, és mérsékelten látványos, de legalább egy sablonos és kissé logikátlan sztori köré épült. Most épp a Mandaloriannal küzdök, ami konkrétan egy lassú minimál-darab, a szokásos marhaságokkal, és egy alapvetően érdektelen főszereplőve, akinek nem sikerült személyiséget fogatókönyvelni, de legalább - egy kisebb kivételtől eltekintve - az arcát se látjuk.
Ez még nem lenne baj, Darth Vadernek se a klasszikus trilógiában, de ő legalább egy félelmetes gonosz volt, ez a csávó meg csak valami rezignált lelki sérült, egy remete, egy Matula bácsi a Tüskevárból, csak sugárvetővel és mocsár helyett a (z)űrben.
Abban a rohadt messzi galaxisban meg valahogy még mindig majdnem mindenki humanoid, csak legfeljebb egyeseknek hülye fejük van a két fura fülük között, de két kezük és két lábuk van, ugyanazt a levegőt lélegzik minden kicseszett bolyón, ugyanolyan gravitáció mellett. És akkor még ilyen neveik is vannak, hogy Luke, meg Ben, Sabine meg Ezra, biztos valami intergalaktikus földi vírus miatt. Ezt mondjuk már az Ahsoka kapcsán is megjegyeztem, ráadásul ez a korábbi sorozat, de én visszafelé nézem, ha már az idő amúgy is relatív.
Ez a Mandalorian amúgy csak kicsit űropera (inkább űroperett, e tekintetben viszont úttörő jellegű fércmű), az első évad valójában egy belassult, ráérős western, sablonos, kocsmai jellegű emberkedős verekedésekkel, és giccses kölyök-yodával megtolt, indokolatlan érzelmi szállal, szóval ha nem kapcsolódna gyerekkorom kedvenc mitológia-pótlékához, show-t se érdemelne.
starwars.com
Viszont addiktív egy mocsok ez is, miután túléltem az első-két három rész méla unalmát (egy-egy epizódban tipikusan egyetlen történés van, azt vezetik fel és varrják el nagyjából, jellemzően bő félóra alatt), már nem lehet abbahagyni, akkor se, ha nem várok a folytatásoktól semmit, legfeljebb egy dögös csillagrombolót a CGI- és díszletpornó nagyobb dicsőségére. Az első évadot küzdöttem végig, majd holnap jöhet a második, de arról már nem fogok írni, mert minek, de bírnám, ha kicsit összefüggőbb lenne a sztori, állítólag az lesz, majd meglátjuk. Mert ez így nagyon antologikus, minden részben van egy-két új szereplő, egyetlen akcióra kihegyezett cselekmény, aztán a következő részben már megyünk is tovább, egy újabb mellékszálon, újabb krakterekkel. És ezek az epizódok csak lazán vannak összefűzve, mintha főleg arra kellenének, hogy még vontatottabb legyen a fő cselekmény szétszálazása.
Nem vagyok SW-fan, a hülye kitalált történelme sem érdekel túlzottan, nem olvasok SW-könyveket, pláne képregényeket, a vonatkozó razfilmsorozatokat se néztem, a Lego Star Warsnak meg már koncepciója is annyira kínos, hogy hegesztőszemüvegben sem néznék bele, annyira biztosra veszem az akkor beköszöntő (beköszöntendő?) szekunder szégyenérzetet.
De a tévében számtalan műsor van, amikhez képest ez a Disney-sorozat maga a nagy görög sorstragédia, nem mintha magától is az lenne, de a tömegkultúrán belül már majdnem jó, kár hogy az alkotók elsősorban valami népszerűt akartak csinálni (fan service, arccal a bevétel felé), és csak másodsorban valami eredetit. Fordított sorrendben jobb lett volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése