November végén az egyik nagy könyves cég (mondjuk nincs túl sok, amelyik kiadással és kereskedelemmel is foglalkozik, mióta a másik már bedőlt), némi promóciós szándékkal persze, akciót indított, melynek keretében a lelkes (vagy lelketlen, ám szövegfüggő) olvasók tölthették fel egy felületre a kedvenc könyveiket. Pontosabban - gondolom én - a könyvek címeit szerzővel, és nem az egész könyveket, de a lényeg az, hogy több mint tízezer résztvevővel már szinte reprezentatívnak tekinthető a minta, nyilván a könyvet egyáltalán avagy valaha olvasók populációjára nézve.
Hát, nagy meglepetés nem lett, a hvg.hu cikke szerint legfeljebb az, hogy nem az Egri csillagok az első, hanem a Herriporter Bármelyik, de szerintem ebben semmi meglepő sincs. A varázslótanoncos baromkodás már jó ideje a könyv széles néprétegek számára, de annyira, hogy lassan azok is úgy emlékeznek, hogy olvasták, akik csak a rémes filmeket torrentezték le maguknak.
A kis hazánkban legnépszerűbb könyvek tízes listája amúgy ez lenne:
1. J. K. Rowling: Harry Potter-sorozat
2. Szerb Antal: Utas és holdvilág
3. Jane Austen: Büszkeség és balítélet
4. Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
5. Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
6. Szabó Magda: Abigél
7. J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura I-III.
8. Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
9. Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
10. Szabó Magda: Az ajtó
Nos, Szerb Antal és Bulgakov kellemes meglepetés a listán, Saint-Exuperyt viszont nem A kis herceg miatt lehet szeretni, legfeljebb annak ellenére. A Büszkeség és balítélet nem a kedvencem, pontosabban nem az én kedvencem, bár a regényben - emlékeim szerint - nem játszik Colin Firth. És persze gyanús, hogy első tízből hatot-hetet sokan inkább láttak, mint olvastak, nem tagadva annak lehetőségét, hogy akad olyan is, aki mondjuk a moziban kardozó szőrős-büdös héroszok miatt vágott bele a Tolkien-életműbe.
De ha valaki megkérdezné tőlem, melyik is a kedvenc könyvem (ez amúgy teljesen hipotetikus, kurvára senkit sem érdekel), nem tudnék egy regényt megnevezni, legfeljebb egy párat minden súlyosabban kedvenc szerzőmtől. Miszerint:
Anthony Burgess: Enderby-tetralógia; Földi hatalmak; Beteg a doktor
Salman Rushdie: Sátáni versek; Szégyen; Az éjfél gyermekei
Julian Barnes: Flaubert papagája; Anglia, Anglia
Viktor Pelevin: A rettenet sisakja, Gyengéd érintések művészete; Empire "V"
Iain M. Banks: Közelkép; Hidrogén szonáta; A száműző (És Iain Banks néven egy nem sci-fi: A Song of Stone)
Kurt Vonnegut nálam dobogós könyveit meg amúgy is megemlegettem, a kettővel ezelőtti posztban. És van még megannyi név a naptárban és megannyi könyv, de most hirtelen ezek jutottak eszembe, miközben megbocsáthatatlan módon kihagytam, hogy William S. Borroughs-tól a Junkie, meg Charles Bukowskitól gyakorlatilag bármi. Meg Dosztojevszkijtől az Ördögök.
Szóval ez a kedvenc könyves szimpátiaszavazás azért alapvetően mégis értelmetlen, mert én is tucatszám tudnám sorolni a kedvenceket, persze hetente más sorrendben. Attól függően, milyen a kedvem, az időjárás, mit ebédeltem, és merrefelé fokozódik épp a nemzetközi helyzet. Szánalmas egy létforma lehet, akinek pontosan egy darab kedvenc könyve van, nyilván mert azt bírta végigolvasni úgy, hogy még ki is színezhette közben.
Ha engem például hétévesen kérdeztek volna, akkor vagy A birodalom visszavág lett volna a kedvenc, vagy a Gyere haza Mikkamakka! Lázár Ervintől, mert addig nagyjából ezt a kettőt olvastam ki. Avagy el, de az első nem ért igazán, mert persze láttam előtte moziban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése