Az egykori Külügy-, jelenleg Kükümminisztérium (valahogy így kell hívni, gondolom) idén igazi meglepetéssel szolgál a dolgozóinak, amennyiben karácsonyi jutalomként kioszt fejenként tíz kiló krumplit. Meg némi almát, bár az a helyettes irodai kabinethátráltató, aki egy ájfonra számít, kicsit csalódott lesz a szabolcsi almától. De minden esetre Kakadu nertáts tárcája szintet lépett a minisztériumi alkalmazottak alattvalónak (súlyosabb esetben: jobbágynak) tekintésében, szerintem elég sokan vannak ott olyanok, akiknek lenne ötletük, hogy a miniszter illetve államtitkárai pontosan melyik testnyílásaiba helyeznék el a tíz kilót burgonyát, egyesével persze.
És kikerülhetetlen a kínzó kérdés: Ha az egyszeri dolgozó tíz kilót kap, mennyi jár a kabinet legmadárfejűbb miniszterének? Mert az ugye elképzelhetetlen, hogy ő, a puritán kormányzás élharcosa holmi milliós prémiumot kapjon, nyilván elvszerűen ragaszkodik ahhoz, hogy neki is krumpli kell. Arányosan persze nem tíz kiló, hanem mondjuk tíz tonna, de azzal meg tele lenne a kerti medencéje, úgyhogy nem nem kell bajlódni a házhoz szállítással, jó neki ha megkapja az adagját, a földdel együtt, amiben termett. Úgy nincs vele akkora gond, majd egy minisztériumi csapatépítő tréning keretében kiássa a sok titkárnő, és alosztályvezető-helyettes, akik puhány irodai patkányokként amúgy sem mozognak eleget.
Valami államtitkár persze azt nyilatkozza bele a sajtó pofájába, hogy ez igazából egy jótékonysági akció. Mert a saját humán-erőforrásuknak ugyan telne krumplira, de a magyar gazdák meg nem tudják eladni, így aztán ők megveszik tőlük, és osztogatják a Bem téren boldog-boldogtalannak, mint egy bepálinkázott földesúr. Miközben almából jó ha a szokásos mennyiség fele termett idén, az ára meg lassan duplája a banánénak, hazai krumpli már alig van, de nem, nyilván nem lehet eladni, a kormányzatnak kell jótékonysági jelleggel felvásárolnia a cuccot. És hát mi lesz itt szűk másfél év múlva, mikor jönnek a választások, ahol köztudottan a burgonya a láncszavazás kenőanyaga. Banánnal vesztegetés? (Ja, amúgy a még zöld, kisebb banánfajtát a karibi térségben pont úgy eszik, mint világ boldogtalanabb végein a sült krumplit...)
De akkor miért pont tíz kiló? Megenni azért sok, egy négytagú család sem zabál fel ennyit karácsonykor (ha csak nem súlyosan keményítő-függők), viszont ahhoz meg kevés, hogy értelmes mennyiségű vodkát lehessen főzni belőle. Felmerül esetleg a krumpli, mint energiaforrás opció is, talán sokan emlékeznek még fizikaóráról arra, hogy a krumpli jól használható elemként. Csak két krumpli kell, egy cink és egy réz elektróda beléjük bökve, a többit a gumó savtartalma (már megint alma, véletlen?) már elintézi, egyesek szerint egy ilyen elemmel egy hónapig is elpislákol egy LED. Azaz tíz kiló termést már többcélúan is be lehet vetni a háztartásban: két kilóból lehet mondjuk krumplisaláta a rántott hal mellé, a maradék egyik felével meg kivilágíthatjuk a karácsonyfát szenteste, miközben a másik fele feltölti nekünk a Harapott Almás telefonunkat. Vagy a Samsungot, csak annak nincs viccelhető logója.
És innen nézve, a Külgazdasági és Lélegeztetőgép-felhalmozó Minisztérium akciója nem proli bunkóság, hanem nagyon is környezettudatos gesztus, a meg ugyan nem újuló, de ehető alternatív energiaforrások felé tett jelentős lépés. Szóval végre zöldül a minisztérium, persze ilyen hidegben a krumpli is, de az már nem a vezetés baja, ők úgyis szétjótékonykodják az egészet. És szerényen beérik egy jelentősebb év végi jutalommal a bankszámlájukon. Mert ilyenek ők, élükön Kakadu Miniszter Úrral, szerények, puritánok, és - ami ezzel együtt jár - végtelenül alázatos szolgái a Hazának. Valaki hazájának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése