2020. december 29., kedd

Mikulás él, de nem élvezi

Szeretem a fekete komédiákat, utálom a karácsonyi filmeket, de ha a kettő kollaborál, és a fanyar humor dominálja a hibridet, az már nekem is fogyasztható. Az utolsó ilyen  talán a Tapló télapó volt, a felejthetetlen Billy Bob Thortonnal, ő elég hitelesen hozta az autójában lakó szeszkazán csövest, akit plázamikulásként igyekszik túlélni az ünnepeket, amit nehezít, hogy utálja a gyerekeket,meg úgy általában az embereket, viszont szeret olcsó whiskyt reggelizni.
De az idei giccsözönbe megint befért egy rendhagyó darab, a Fatman, ami legalább távol áll a műhavas-száncsengős üzleti modelltől. (Tényleg, milyen lehet az, mikor a műhó elolvad? Nyilván valami ünnepi tűzesetben...) Bár elsőre elbizonytalanított, hogy Mel Gibson a főszereplő, mert a pasi egy jó ideje már inkább kínos, mint szerethető - hisz ha valaki a vallási őrületére iszik, az ritkán eredményez vállalható művészi minőséget. (Tessék megnézni szegény Tom Cruise-t, csak egyetlen karaktert képes eljátszani évtizedek óta, pontosan azt, aminek eszelősebb kiadását a szcientológia ijesztő propaganda-videóiban csodálhatjuk meg.)

De ez a film nem is rossz, sőt Gibson se rossz, mondjuk a bogaras, szakállas bácsi különc viselkedése amúgy is testhezálló lehet neki. És hát még mindig sokkal jobb, hogy egy nonkonform mikulást játszik, mint hogy megrendezze a Passió 2-t, amivel viszonyt komolyan fenyegetőzik egy ideje már.
De itt akkor ő a Szantaklóz, aki tényleg él, Alaszkában lakik, van felesége, manók körülötte, de semmi meseországos-csillámpónis nyáladzás. A mikulás Chris Cringle néven adóalany, nehezen bírja fizetni a rezsit, meg amúgy is depis, mert a gyerekeket szerte a világon, egyre kevésbé érdeklik a hagyományok meg a régi jó karácsonyi ajándékok. Meg is jelenik nála a Szövetségi Akármilyen Hivatal, ízlésesen feldíszített tábornokokkal, hogy a manókkal gyártathatna valami kurrensebb árut is, csak hogy legyen miből fizetni a számlákat, és a kormánytámogatástól se essen el.
Szóval fegyvereket, meg alkatrészeket kell összeszerelniük  egy új vadászgéphez, ami nem igazán karácsonyi projekt, de legalább legális, szemben azzal, mintha mondjuk metamfetamint párolnának krumpliból és csirketetemekből.

És a az ajándék-termékvonal túlvégén ott egy elkényeztetett gazdag úrigyerek (mondjuk szegény, és mértékletes úrigyerek a filmekben sincs), aki egy igazi pszichopata szemétláda. Rögtön a film elején, miután csak második lesz az iskolai tudományos versenyen, hívja a személyes bérgyilkosát, és elraboltatja vele a győztes kiscsajt, az alagsori kínzókamrájában kicsit a lelkére beszél, mi meg sejtjük, hogy a végére nagyon meg fogja szívni. Pedig az egyszeri néző azt szeretné ha valaki már a huszadik perc környékén egy szeneslapáttal rendezné át az arcvonásait, de e helyett csak a rossz gyerekeknek (angolszásziában) járó 'ajéndékot', egy darab szenet kap karácsonyra. Mert Chris tudja, amit tudnia kell.
És hát mit csinál ilyenkor a kis görény? Igen, hívja a személyes szolgálatára rendelt bérgyilkost, hogy akkor most menjen, és ölje meg a mikulást. Azt a szantaklóz alakút.

reddit.com

És akkor ezzel a háttérrel indul egy kicsit vicces, kicsit erőszakos, mondjuk hogy akció-thriller, egy olyan műfaji katyvasz, hogy ilyen nincs, de mégis van. Bérgyilkos kinyomozza hol lakik a nyugdíjas, és kis híján hajléktalan favágónak kinéző mikulás (North Peak-ben, hol máshol?), lesz nagy összecsapás, és Billyt, a pszichopata iskolást, és autodidakta gengsztert is megleckéztetik.
Elvégre karácsony van. És az ünnep még ebben a filmben is jobban fest mint a sok, cukormázba fojtott családi nyáladzásban, bár én hiányoltam azt a lélekemelő jelenetet, melyben Chris elküld a kurva anyjába pár Dizni-hercegnőt.

Nem baj, majd legközelebb...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése