Namost az van, hogy ha egy filmet az alábbi nemtom mivel (plakáttal? - maradjunk annyiban hogy képpel) reklámoznak, akkor nekem ahhoz annyi kedvem van, mint hajdúnak a harangöntéshez. Sosem bírtam amikor szőrös-büdös pasik kardoznak a tundrán vagy valami egyéb, baljóslatú tájon. Márpedig ez maga a fantasy,csak ha történelminek pozicionálják, akkor orkok helyett vikingek vannak benne, és nincsenek sárkányok. Utálom a fantasyt.
puliwood.hu
Az Északi című műegész amúgy az utóbbi kategória, ez itt történelmi dráma, vikinges naná, ami azért jobbára a fantasy műfajhoz közelít. Egyrészt mert a fantasy is az északi mitológiákból építkezik előszeretettel (még a mostani, marveles szuperhősös szarok is, Thorral meg Lokival), másrészt azért a vikingek világát sem ismerjük olyan alaposan, azért van ott is bőven hozzáképzelni való. (Jut eszembe, egy vikinges film volt eddig amit bírtam, az Erik a viking, bár hiába vártam benne Erika felbukkanását. De hát minden film hazudik...)
Amúgy ettől a cucctól már ott elriadtam, hogy két és negyed órát fog elvenni a hátralévő életemből. Miért nem tudnak semmi ilyen történetet másfél órában elmesélni? Arra gyanakszom, hogy rohadt sokba kerül a látványvilág megteremtése, úgyhogy mutatni is kell a settinget, amíg csak lehet. Plusz itt még elég híres hírességek (N. Kidman, W. Dafoe, Björk, A.Taylor-Joy, A. Skarsgard) is alakítanak szerepeket, szóval dolgozzanak csak meg a gázsijukért.
A sztoriról nem sokat lehet mondani, valami viking herceg története (Amleth egyébként, ő ihlette Hamletet is), aki pont olyan szőrös, és gondolom büdös, mint az összes többi, de legalább a történelmi hűség jegyében a sisakján nincsenek szarvak. Amúgy unalmas és közhelyes az egész, no és az a rémes műnyelv, amellyel ájtatosan öblögetnek végig, az valami embertelen. Már az elején feltűnik, mikor megjön a henci, számos női rabszolgát láncon vezetve, és az öreg viking király aszongya neki:
„Szolgáljatok föl ennek a bátor szívű emberölőnek valami italt, mit rákkocinthatok“, mire a Nicole Kidman: „Fogadd el kelyhemet kedves rokon!“ Értem én, hogy Kidman asszony kelyhét még jelen állapotában is sokan fogadnák, na de így ember nem beszélt soha. Mint valami rémes görög sorstragédia, ám a vikingek nem voltak görögök, és az epidauroszi színházban szándékosan a mindennapoktól elemelt műnyelvet használtak, iszonyú stilizált előadásokban.
artmozi.hu
Ez meg egy realista-naturalista film lenne, legalább is látványvilágában, minek következtében általában sötét van és csak a tűz fénye világítja meg a szakállas fejeket. Ha meg nem, akkor alkonyodik, vagy éjszaka van az erdőben, de ott legalább látványos a karácsonyfaszerűen, hullákkal feldíszített tölgy vagy bükk, vagy valami egyéb. (Nem vagyok ornitológus, nem érdekelt soha, milyen fákon fütyülnek a madarákok.) De hát minek is finomkodni ez egy bosszútörténet, a királyfi apját megöli a gaz rokon, átveszi a trónt meg a királynét, így a királyfi vendetta-üzemmódba kapcsol. Tényleg a Hamlet-történet eredetije, épp ezért semmi meglepő fordulatra nem lehet számítani tőle, leszámítva, hogy mintha itt már meg sem kellene őrülnie a hercegnek, eleve nem tűnik normálisnak.
Szomorú, hogy ezt az izét az a Robbert Eggers rendezte, aki A világítótorony című tényleg drámai és elgondlkodtató nyomasztást. Tudom, hogy Az Északi is rétegfilm, miként azt is, hogy én nem tartozom abba a bizonyos rétegbe.
gamestar.hu
p.s. A cím egyébként egy Kispál és a Borz dalszöveg részlete, a 0 óra 2 perc című opuszból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése