Búvalbélet Jánosné, született Évike A Számfejtésről látott már olyat a tévében, hogy valakinek megjelent Jézus arca a pirítóson, megvolt neki a torinói lepel DVD-n, úgyhogy amikor a család macskája, némi sürgölődés után egy horogkereszt alakút kakált az alomtálcájába, egyből tudta, hogy ez egy égi jel. Sötét fellegek gyülekeznek az égen, meg egy kicsivel lejjebb, és valószínűleg a szomszéd város környékén is.
Igazából sosem gondolta volna, hogy a macskájuk náci, a tekintetéből anarcho-szindikalistának gondolta. Vagy valami hasonló szélsőbalosnak. Aminek nem örült, de hát ez van, Jancsi hozta haza még egész kicsi kölyökként, amúgy meg nem volt vele sok gond. Nyávogott, mászkált, aludt, evett, ürített, egyszer sem támadt rájuk, nem adta jelét, hogy elégedetlen lenne gazdáival. Mondjuk egy kicsit azért úgy tűnt, a nyomorult valamiért felsőbbrendűnek képzeli magát, őket meg lenézi, mintha övé lenne a lakás, a lépcsőház, sőt az egész környék. De a fotel, amiben aludt, az mindenképp.
Erre most kiderül, hogy náci. Hisz teljesen nyilvánvaló, hogy egy rendes horogkereszt előállításhoz komoly koreográfia kell, meg előkészületek. Megfelelő mennyiségű és állagú kaját kell előző nap fogyasztania (aha, szóval ezért olyan válogatós egy dög!), meg aztán úgy kell forgolódnia, hogy nehogy széttapossa a kompozíciót. Minden esetre érdekes coming out egy macskától, a kérdés csak az, mire készül ezután.
Mindegy is, gondolta Búvalbéleltné, és fáradt sóhajjal rogyott bele a fotelba. Feltette az olvasószemüvegét, és nekilátott a rendes esti Mein Kampf olvasásának, ha már feleslegesen sok időt töprengett a macskán, aki ezek szerint nem véletlenül került hozzájuk.
Szóval sötét fellegek gyülekeznek az égen. Végre!
memeguy.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése