Mikroflóra, megafauna. Ezzel a fogalompárral jó pár évvel ezelőtt találkoztam egy ismerősömnél. Annak alkalmából, hogy szinte egy időben pusztult ki az utolsó szobanövénye (árnyékos volt a kecó, ami a hátrány, ha egy növény botor módon fotoszintetizálni kíván), és jelent meg egy többek által jelentősnek mondott csótány-populáció.
Feltehetően a szomszédból, ahol nem egyszerűen kétesek voltak a higiénés viszonyok, hanem kétségtelenül katasztrofálisak. Arról lehetett szó, hogy az ottani csótányok egyszerűen kinőtték azt a szoba-konyhát, és a bevállalósabb részük elindult új területeket felfedezni, és amennyire csak lehetséges, meghódítani azokat. Nagyjából a spanyol konkvisztádorok elszántságával és kegyetlenségével.
Innentől ismerős volt a sztori, még anno a pesti, albérelt lakásban jártunk úgy Edinával, hogy kihúztunk egy konyhai fiókot, és az evőeszközök mellet az tartalmazott még párszáz, kissé meglepett rovarkártevőt is. És bár a csótány az úgy működik, hogy fény hatására elszalad, ezek érezték, hogy egyértelmű létszámfölényben vannak, szóval inkább csak lassan oszlottak szét, de legalább mindenfelé.
Hát ja, van annak is egy vadkeleti romantikája, ha az ember bérleménye egy ősöreg, nyolcadik kerületi bérházban, a gang végében elkerülendő közös vécé mellett van. (Nekünk volt saját vécénk, a nélkül ki se vettük volna a lakást, gondolom.)
És hát ismerősöm is kénytelen volt hozzászokni, hogy egyrészt rovarirtók és csótánycsapdák között zajlik az élete, másrészt meg, ha be akar lépni a saját lakása bármely helyiségébe, előbb felkapcsolja a villanyt, vár egy kicsit, és csak aztán hatol be, elkerülendő a találkozást a többiekkel. Szerinte ennél már egy kanos albérlő is jobb lett volna, mert az legalább fizet, és ha hirtelen rányit az ember, maximum egy meztelen csajba botlik.
Én mondjuk csótánnyal még sohasem találkoztam a lakásomban (meztelen csajjal is elég rég), de most kezdek aggódni. Mert mi van, ha a mikroflóra-megafauna modell tényleg működik. Nálam egyelőre nagyjából egyensúlyban van az állat- és növényvilág, amennyiben 1 db. ékszerteknősre 1 db. ismeretlen trópusi szobanövény jut. De tuti, hogy a teknős húzza majd tovább, bár a zöldség is elég jól bírja még. Ám ha kipusztul, megjelenhetnek nálam is a valamik, mondjuk csótányok helyett sokkal inkább a poloskák, azok lassan - az évszaknak megfelelően - kezdik ellepni a környéket. Egyelőre kordában tartható módon, amennyiben ki lehet hajtani a betévedőket az ablakon, de hurrápesszimista nézőpontból, lesz ez még sokkal rosszabb is. Úgyhogy elkezdtem a növény-projektet, azaz van itt egy uborkás üvegnyi vízben némi futónövény-hajtás, hátha gyökeret ereszt, és akkor elültetem, valamelyik néhai növény megürült edényébe. Meg földjébe.
Ha addig a poloskák meg nem eszik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése