Dzsoisz Bronzon, miniszterelnök foglalkozású nagybritán pléboj, úgy tűnik megint megússza. Ugye ő volt az, a ki nagy covidos korlátozások időszakában is bulit szervezett a Downing Streetre, mert hát oké hogy járvány van, de azért a posztbrexit-szindrómáját is le kell vezetnie valahol. De mára már a rendőrség is unja folyton bírságolni, ami azért nagy szó, nálunk már egy államtitkár is az érinthetetlenek kasztjába tartozik (és az eredetivel ellentétben, korántsem negatív értelemben), a Felcsútok Géniusza pedig nem egyszerűen a törvények felett áll, hanem gyakorlatilag maga a törvény.
Ámde ezek a demokratikusan kevésbé szerencsés fejlődésű britek (ja, nekik még Alaptörvényük sincs, nehogy annak asztala) még ott tartanak, hogy a főminisztert igen is basztathatja a hatóság, arrafelé valahogy rá is vonatkoznak a szabályok. Úgyhogy vizsgálódtak is (ez, amit ő nyilván basztatásnak élt meg), készült is róla dokument, és tegnaptól ráadásul nyilvános is a Sue Gray-jelentés. Aminek lényege annyi, hogy a főtisztviselő kegyelmes uramék nem csak bulikáztak párat, mikor nagyon nem lehetett, de közben még előadták a "primitív bunkók vagyunk, de beleszarunk" társas formagyakorlatot is. Alkalmazottak, biztonságiak megalázása, a hányásig piálás melléktüneteként, ilyenek.
businessinsider.com
És talán ez az, ami az értő közönségnél leginkább kiveri a biztosítékot, nem véletlenül. Egyrészt mert a hatalommal való visszaélés - bár mindig csúnya dolog - különösen irritálóvá válik, ha az elkövetők még büszkék is rá, hogy ők még ezt is megtehetik. Többen is belepisilnek a medencébe, de ők a trambulinról.
Másrészt pedig az egész némileg tudatos lehet a kormányzat részéről. Hisz mint ahogy a fentebb már idézett The Guardian publicistája írja, a Boris Show igazából figyelemelterelés is lehet. Mert a brexitelt népség egyre szarabbul él, nekik aztán végképp nem hiányzott a (részben a háború által gerjesztett) gazdasági válság. Jótékonysági szervezetek képviselői arról beszélnek, hogy alsó rétegbeli klienseik közül egyre többen kérnek olyan élelmiszercsomagot, amiben csak vízforralóval melegíthető/elkészíthető kaják vannak (mert annyi maradt nekik, úgyhogy hajrá poharas nudlik!), meg viszik a takarókat, mint a "nélkülözés műtárgyait".
És akkor az összerogyó gazdaság helyett megint lehet a kócos hajú (és agyú) miniszterelnök szappanoperáját, vagy inkább valóságshow-ját követni, mintha lenne tétje vagy jelentősége.
Ebből megint csak látszik, hogy az egyesült nagybritán királyág demokráciája milyen elmaradott, hisz ott még magának a Főnöknek kell szolgáltatnia a műsort, nálunk bezzeg a pártvezér és kancellár már rég kiszervezte mindezt, a hűbéreseknek. Nálunk Bayer Lámpavas Zsolt, a CÖFögő nemcivilek, meg néha egy-egy helyettes államtitkár csinálja a botrányt, utóbbiak jobbára persze nem szándékosan. A karmelita kolostor puritán remetéje meg felügyel, ellenőriz, megold és ünnepélyesen bejelent, hozzá a hullámok sosem érnek fel.
Természetesen, mondhatnánk, hisz nem azért tömi a házi médiájukat évi százmilliárdokkal, hogy az ő nevét negatív értelemben a szájukra vegyék. Azon túl persze naponta sokszor, örömmel.
A briteknek még sokat kell tanulniuk tőlünk. Vagy belőlünk, majd meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése