Nos, megnéztem tekinteni a sorozat elejét, biztos nagyon jó lesz majd, egyelőre a második epizód közepén elaludtam az izgalomtól, pedig már pont kezdett történni valami. Mert az első rész az arról szól, hogy a néhai dzsedi nagyon maga alatt van a Tatuinon, az élete üres, de legalább nyomorúságos, egy lepukkant barlangban lakik és a megélhetésért egy sivatagi godzillabálna-feldolgozóban húst szeletel (vagy csontoz) a gyártósoron. Instant kaját eszik, egy kis munkahelyről csórt godzilla-filével, szabad idejében egy nagycsaládos javát támogat azzal, hogy visszavásárolja a tőle a saját mindenféle alkatrészeit (- De ha már eladod nekem a tőlem lopott darabot, legalább letisztíthatnád! - Az feláras!), meg távcsővel kukkolja az ifjabb Skywalkert, ahogy pilótásat játszik a csűr tetején. Vagy a hol.
Aztán jönnek a birodalmiak, akik csökött szediket, izé... szökött dzsediket keresnek komoly kapcsolatra, megölés szándékával, az se baj ha az illető dzsedi iszik vagy dohányzik. Találnak is egyet egy kocsmában, de meglóg, később Kenobi is lepattintja, a gonoszok levadásszák, egy tök másik bolygón meg differens gonoszok elrabolják a kis Leiát (pedig láthatóan ő a cukiságfaktor-felelős), és akkor címszereplőnk elindul a szabadítására. Illetve először megkeresni.
Hát, túl nagy fordulatokat nem lehet vinni a sztoriba, hisz eleve tudjuk, mi következik, ha például Leiát megölnék, akkor ki viselné az arany bikinit A jedi visszatérben? Ha tényleg már gyerekként, minden vágya az lenne, hogy szenátor legyen, biztos jobban megviselné, mikor felrobbantják a bolygóját majd egyszer. Meg a birodalmi inkvizítorok hiába vadásznak dzsedikre, pontosan tudjuk, kinek a feje nem fog a trófeafalra kerülni.
Így aztán eleinte marad a Star Wars díszletek közé applikált kamaradráma, pontosabban középsúlyos lelkizés, ami önmagában nem rossz, például ahhoz képest, mintha akciósorozatot csináltak volna belőle. Az nyilván később jön.
De az egészből süt valami nehezen meghatározható olcsóság. Nagyon látványosan spóroltak a díszletekkel, kevés a szereplő, úgy általában unalmas a látványvilág, pedig ha már a sztori vékony, legalább vizuálisan odatehették volna magukat. (Anno a Zsivány egyesben pont az volt a jó, hogy bár ott is tudtuk előre a végét, de összerakták a leghangulatosabb settinget, amit csak sztárvórz film hordott a hátán. Mint nagyjából a Solo-ban is, sőt nekem ott a történet fordulatai is bejöttek, kár hogy nem tudtak belőlük egy rendes forgatókönyvet összeírni.)
A második részben már elutazunk egy bolygóra, valami nagyvárosba, ami egy az egyben a Szárnyas fejvadász világára hajaz (van is egy Haja nevű bentlakó szereplőnk), és kissé krimisedik a szál, na de é épp egy háromszereplős, olcsó díszletfalak közt lebonyolított verekedésnél aludtam el...
- O -
...hogy aztán hajnalban bevégezzem az epizódot, mondjuk túl sok minden már nem érdekelt benne, ehhez képest elég jó volt. Eredetiség továbbra is nulla, de kezdett visszajönni az a jellegzetes atmoszféra. Ha hangulatfilmnek (hangulatsorozatnak) nézem, nagyjából működik is, kár hogy még mindig van igényem arra, egy mozgókép igen is piszkáljon meg intellektuálisan.
Ezt itt persze hiába is várnám, de legalább nem állok le feltétlen az első dupla rész után, mert:
- Ewan McGregor egyelőre viszi a hátán a produkciót.
- Jó lett a tízéves Leia figurája, és végre a főgonosz is egy dögös néni.
- Hátha lesz benne egy vágóképnél hosszabban is Darth Vader.
- Tudja fene, valahogy belém talált a zenéje is.
- Hát mer' csak, ha már nem mondhatom azt, hogy kíváncsi vagyok a végére...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése