„Egyetlen mű sem lett jobb attól, hogy dicsérték, sem rosszabb, ha szidták.“
(Lukács György)
Ha Pédia Viktóriának igaza van, napra pontosan negyvenöt évvel ezelőtt mutatták be a Sztárvórzók Háborúját, ami utólag kapta az Új Regény címet, mikor Lukács György (nem a magyar filozófus, az amerikai filmes, a szakállas) kitalálta, hogy lesz ennek még előzménye is. Lett is, sérelmünkre, de addig még huszonkét békeév következett, meg két folytatás, de amit ez a Lukács a fejébe vesz, az a fejébe van véve, úgyhogy nem úsztuk meg, hogy egy kereskedelmi embargóból indítsa a sztorit, Dzsardzsarral súlyosbítva. Lényegében megcsinálta a saját popkulturális mitológiájának ellenpontját és paródiáját egyben, ami nagy mutatvány, kár hogy nem volt szándékos. A nagy mitológia helyett kaptunk egy politikai-taktikázós izét, kínos szerelmi szállal, a valóban idegen idegenek helyett meg egy viccesen beszélő gumibábut. (Mellékszál: miért van az, hogy a filmekben ha érzékeltetni akarják, hogy valaki nem az anyanyelvén hadovál, akkor vagy nyelvtanilag tökéletesen beszél, röhejes akcentussal, vagy perfekt a kiejtése, csak nem tud alanyt meg állítmányt egyeztetni?)
A hardcore rajongók nagyjából egy generációnyi ideje sírnak azon, mennyire elüzletiesedett az ő kedvenc vallás- und mitológiapótlékuk, pedig ez sosem volt más, mint biznisz. Lukács György (még mindig nem a filozófus) ugyan szeretett homokvár-építés közben űroperákat álmodni, de már '77-ben is a film kapcsán eladható kis műanyag biszbaszokban, meg dzsedis kóláspoharakban gondolkodott. Jó, hát a Jedi Egyházra még ő sem számított, úgyhogy talán nekik nem is kell jogdíjat fizetniük. Persze a fene tudja.
Én ma már csak maximum ebben a formában... (gamerant.com)
Minden esetre a Sztárvórz a második legtermelékenyebb fejőstehén (magyarul franchise) a marveles szemetek után, és bár a Dizni hercegnői nagyon dolgoznak rajta, eddig még nem sikerült a szuperhősös szutykok szintjére degradálni. Persze részsikerek azért vannak.
És ahogy a képregényes univerzum röhejes karaktereinek is megvannak a maga önjelölt szakértői, a messzi-messzi galaxis történelmét is magányos fiúszobák és sörszagú kollégiumok ezreiben írják, ebben a pillanatban is. Hogy aztán megfelelő netes fórumokon egymás essenek, hogy Darth Kiafrász vajon Darth Érdektelen tanítványa volt-e, vagy hogy TWXCH-52346 birodalmi rombolót a THGCXW-4587-ből fejlesztették-e ki, vagy tök új koncepció.
Na ja, végül is kényelmesebb egy kitalált univerzummal bíbelődni, mint a körülöttünk lévővel, tessék csak megnézni a vallási mítoszokat, Asgardtól az Olümposzon át a mennyei bolygókig. Pont ezért mondom, hogy az SW alapvetően egy valláspótlék, csak nagyon rögök, mikor beleolvasok teológusainak fejtegetéseibe. Miközben egy picit azért irigylem őket, de tényleg csak egy picit. Plusz nagyon bírom a két "kilógó" filmet, a Szóló történetet, meg főleg a Sirály Egyest.
És ez az egész már negyvenöt éve gomolyog, ami csak hárommal kevesebb, mint mióta én.
Lukács György (1885-1971)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése