Hová tűntek a fiatalok a magyar politikából? -teszi fel a kérdést a hávégé, a ponthu végződésű címlapján. Megöregedtek. Zsírfejű, sörhasú, disznóvágás-szagú hűbérurak és főinkvizítorok lettek, drága öltönyökben, olcsó ízléssel, sok pénzzel és nagyon kevés gátlással. Valaha kívánták a szabadságot, ma már csak a hatalmat, és néha egy prostit, de hát a hatalomtól bárki elkurvulna. Régebben szerették a focit, ma már csak a VIP-páholy pezsgőhűtője felől nézve szemlélik, kedvenc szabadidős tevékenységük az öntelt arrogancia, és Lúdas Matyit deresre húzva látni. Szeretik még a tudatot, hogy amíg a vécén ülnek (mit ülnek, trónolnak!) vagy részegen borulnak az asztalra, a számlájukra akkor is csordogál az osztalék, nagyjából képben vannak, hogy hány felügyelőbizottságban jól fizetett tagok, de felsorolni már csak papírból tudnák őket. Rágalomnak tartják, hogy a hatalmat önmagáért szeretik, hisz van az a pénz, és mióta rájöttek, hogy az örökkévalóság négyévente újraindul, már az időn kívül élnek.
Szóval lehet, hogy mégis csak ők a még mindig fiatalok, akik a hol vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése