Ukrajna jelentős szimbolikus frontokon is vívja a háborúját, egyrészt mert muszáj, másrészt meg ott jobban állnak, mint a különleges katonai (nemháborús) éleslövészeten. De azért azzal, hogy "orosztalanítani" igyekeznek a kultúrát, és azon keresztül a mindennapokat, az bizony a bicikli erősen túltolása. (Ráadásul az oroszok is azzal a szar dumával rohanták le őket, hogy itten akkor most "nácítlanítani" fognak, és hát az is nagyon rosszul hangzott.)
Ez a véres abszurd pedig, a műfajból fakadóan is, egyszerre röhejes, szánalmas meg kissé szomorú, hogy akkor most például nem adnak ki több orosz irodalmat, úgyhogy a kortársak közül akkor Pelevint vagy Ulickaját se, de nemkívánatos lett Tolsztoj meg Dosztojevszkij, már az iskolai tananyagból is kihúzzák őket.
És ez még nem elég, az orosz vonatkozású utcaneveket is megváltoztatják, futószalagon, ipari mennyiségben. Így eshet meg, hogy Huszt szemellenzősen hazafias önkormányzata Lev Tolsztojról Boris Johnson-ra nevezi át az egyik utcát. Mer'hogy a történelmi léptékben is ritka béna, épp megbukott brit miniszterelnök akkora támogatója Ukarjnának, mint Makó Jeruzsálemtől. Pedig választhattak volna valami időtállóbb nevet is, mondjuk hogy "Az Ukrán-Nagybritán Megbonthatatlan Barátság Elvtársias Léköre utca, promenád és körtér". De a városházán biztos nincs senkinek egy táblafestő ismerőse , aki karakterszám alapján számlázna, húsz százalékos visszaosztással, így jó nekik egy rövidebb, de per pillanat még viszonylag ismert név. (Tényleg, az nem gáz, hogy Borisz? Még szerencse, hogy az ukránosítva is ugyanaz, nincs ez a Vlagyimir-Volodimir hinta.)
Igazából persze arról van szó, hogy egy lendülettel neveznek át 23 közterületet (plusz a környező falvakban még 38-at), és gondolom öt-hat kézenfekvő javaslatuk még eleve volt, kis gondolkodással ehhez hozzá tudtak csapni még párat, aztán úgy tizenötnél végleg elfogytak az ötletek.
Pedig a dolog nem lenne olyan bonyolult, adjanak mondjuk állat-, virág- vagy mesehős-neveket, azok elég rendszerváltás-állóak, legfeljebb majd a Farkas utcaiakat fogják csesztetni a Piroska köz lakói, hogy nagymama, és mér' olyan büdös a szájad?
Felénk például ezt a növény- meg állatneves technikát használják, azt amúgy is könnyebb megjegyezni, hogy a Vargánya utca után jön a Csiperke utca, majd a Galóca tér, aztán a Rántott Gomba Rizzsel-tartárral út, mert a városatyáknak épp nem jutott eszükbe több gombafajta (illetve csak a gombafelhő, de azt inkább elvetették), és nem találták azt a gyakornokot, aki tudja hogy hol van a Kis növényhatározó. (Így mondjuk az sem derült ki számukra, hogy a gombák nem növények.)
Személyes kedvencem egyébként a csepeli Nyuszi sétány (a google maps-en: Nyuszi Stny.), ami egy barátságos környék, csak nem biztos, hogy mondjuk Óbudán már nem röhögik ki az embert, ha bemondja a címét. De az legalább nem annyira gonosz röhögés, gondolom.
Azaz Husztnak romvárából vigyázó szemüket, Csepelnek nem oly bús düledékeire vethetnék a városatyák, messze jövendővel komolyan összevetve jelenkort, és kukázva Boriszt.
Nyuszi Stny. (streetview)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése