Vásárhelyi-Zajos Márki of Hódmező, nem fújja le a városában esedékes tűzijátékot, mert hát ugye a szomorú gyerekszemebe nézzen más, ő durrogtatást rendel el, az olyan mélyen szentistvános, valamint a magyar talajgyökérből fakadó. Érti persze, hogyne értené, hogy spórolni köll, és talán nem ez a legfontosabb most, de hát már előszerződtek egy vállalkozóval, aki katás! A katás lett az új varázsszó, amivel minden baromságot megpróbál eladni őfelsége ellenzéke, ha már programjuk nincs, legalább ráülnének kicsit a népi elégedetlenség közös lovára, hátha nem tűnnek majd annyira jelentéktelennek, mint amennyire szánalmasak.
Zajos márkinak amúgy nagy mázlija van, hogy nem lett miniszterelnök, mert ha az lett volna, már nem lenne az. Már elsöpörte volna a népharagnak álcázott fideszes mozgósítás, hogy mit képzel ez a szemét kvázi-Gyurcsány, ez kérem két háborús uszítás között szétbassza Katát (bocs, nem Elnök Asszonyt, csak a kisadózók tételes akármijét) meg a rezsicsökit, ami például egy tetszőleges kádéenpés számára valahol az oltáriszentség spirituális magasságában van kőbe vésve, egy égő csipkebokor által. És már kábé két hete, kellemes modorú, sportos testalkatú, kopasz fiatal, és már nem annyira fiatal emberek dobálnának Molotov-koktélokat különböző állami intézményekre (nagyon ügyesen, teszem hozzá), de a legkeményebb legények előbb bele is innának. Mer' arra jól csúszik a liberálbolsevikok vére.
Nincs különösebb kétségem, hogy valami ilyesmi zajlana épp, szóval a hódmezői vásár polgármestere még olcsón megúszta.
Na de ez a szomorú gyerekszemezés, ez azért majdnem minden alatti duma. Mert az az érv, hogy ha nem lesz tűzijáték, akkor épp a legszegényebb gyerekektől vennék el az év kevés ingyenes élményéből az egyiket. Na, ez a klasszikus demagógia, ennyi erővel lehetne fideszes is ez a szerencsétlen. Emlékszik még valaki, hogy mikor megkérdezték egyszer az akkor is felcsúti kormányt, hogy ez az izé mégis mennyibe fáj nekünk, akkor arra az volt válasz, hogy a nagyit sem kérdezzük meg, mennyibe került a karácsonyi bejgli. Neked ingyé' van paraszt, élvezzed, amúgy meg pofád lapos! Valahol ezt közelíti most a faszi. De hát ilyen ez a popszakma!
Mert a szegény, tényleg rászoruló gyerekeknek adhatnának valami értelmesebbet is a félórányi durrogtatás árából, szerintem a csokis keksz, egy nap a strandon vagy egy menő tolltartó szeptemberre nagyobb élmény, mint azt nézni, ahogy vegyi anyagok robbannak veszélyes hulladékká egy nyári estén (pláne ha közben rohadtul beborul az ég, ne adj isten, esik). A gazdag gyerekeknek, akik talán nincsenek olyan sokan, meg mindegy, legfeljebb ha nagyon hisztiznek, majd felviszik őket Pestre az Európa legnagyobbjára. (Na, megy ez nekem, lájtos szociális demagógiában mindig is jó voltam, más csak lélegeztetőgépre kellene átszámolni a költségeket. De azért komolyan gondolom.)
És amúgy is, vízifelvonulást nem tudnak csinálni, nem kanyarodik feléjük a a Duna, de még a Tisza is közönösen folyik el mellettük, egy Wizzair gép mondjuk áthúzhatna felettük légiparádé jelleggel, de a hadra fogható darabok a lutoni aszfaltba ragadtak, úgyhogy szegény hódmezeieknek csak a tűzijáték marad emlékeztetőül, hogy Gusztus huszadikán van a Szentjobb-körmenet évfordulója. Hisz idén szombatra esik, szóval a munkaszüneti napról nem tűnhet föl senkinek.
Már csak ezért is kell játékosan tüzelni egy jót, különös tekintettel a szomorú gyerekszemekre. Amihez jó egészséget, és további kommunikációs bénázást kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése